Paczolay Imre, pacolai (Esztergom, Esztergom vm., 1908. dec. 14-Esztergom, 1977. jún. 11.): karnagy, zeneszerző. - 1926: Esztergomban a bencés gimn-ban éretts., a Liszt F. ZF-n Kodály Zoltánnál zeneszerzést, Zathureczky Edénél hegedülni tanult. Az okl. megszerzése után Újpesten magánzeneisk-ban tanár. 1935: Esztergomban a bencés és a ferences gimn. óraadó zenetanára. A bencés diákok vonós zenekarával önálló koncerteket adott. 1937: megalakította az Úri Dzsessz Zenekart, mely bálok kedvenc együttese volt, de önálló koncerteket is adott, ~ műveiből is, aki ekkor a néger spirituálék feldolgozási lehetőségeit tanulmányozta. Közben Tata környékén és Göcsejben népdalokat gyűjtött, zongorakíséretes műdalokat írt, főként Ady és Babits verseire, dramatizált és megzenésített m. népmeséket és balladákat. Győrött bemutatták Térszéli Katica c. zenés nép mesejátékát. 1938: a Szent István év alkalmából →Városi István szövegkvére írta a Szent István dicsérete c. oratóriumot, melyet V. 31: az esztergomi baz.  mellett szabad téren ~ vezényelt. Közrem. a Városi Szimfónikus Zenekarral összevont Főv. Hangversenyzenekar, énekelt a győri és esztergomi bencés gimn, a szalézi int. polg. isk-ja és a tanítóképző összevont kórusa. Honoráriumként 1 é. ösztöndíjat kapott Rómába, a Santa Cecilia Accademiára. Önköltséggel ezt 3 é. megtoldotta és elvégezte az Accademia greg. és  fúga tanszakait. Közben a római rádió rendszeresen műsorra tűzte darabjait, ~ koncerteken zongorakísérő volt. Megzenésített Ady-verseit Olo-ban, Londonban, Svédo-ban és az USA-ban is kiadták. Részt vett Bartók Béla utolsó koncertjén, melyet a magyar követség rendezett Rómában. A háború után haláláig a dorogi zeneisk-ban tanított, vez. az I. István Gimn. énekkarát. - 1934: a bpi műdalpályázaton ezüst okl-et nyert. A zeneszerzés, vezénylés, zongora- és hegedűjáték mellett festett és iparművészként is alkotott. **

Osváth 1938:838. - M. Sion, 1938. V. - Esztergom és vidéke, 1988. XII. - Tallér Zsófia (unoka) közlése

Paczolay Imre, pacolai (Esztergom, Esztergom vm., 1908. dec. 14–Esztergom, 1977. jún. 11.): karnagy, zeneszerző. – 1926: Esztergomban a bencés gimn-ban éretts., a Liszt F. ZF-n Kodály Zoltánnál zeneszerzést, Zathureczky Edénél hegedülni tanult. Az okl. megszerzése után Újpesten magánzeneisk-ban tanár. 1935: Esztergomban a bencés és a ferences gimn. óraadó zenetanára. A bencés diákok vonós zenekarával önálló koncerteket adott. 1937: megalakította az Úri Dzsessz Zenekart, mely bálok kedvenc együttese volt, de önálló koncerteket is adott, ~ műveiből is, aki ekkor a néger spirituálék feldolgozási lehetőségeit tanulmányozta. Közben Tata környékén és Göcsejben népdalokat gyűjtött, zongorakíséretes műdalokat írt, főként Ady és Babits verseire; dramatizált és megzenésített m. népmeséket és balladákat. Győrött bemutatták Térszéli Katica c. zenés nép mesejátékát. – 1938: a Szt István év alkalmából →Városi István szövegkvére írta a Szent István dicsérete c. oratóriumot, melyet V. 31: az esztergomi baz. mellett szabad téren ~ vezényelt. Közrem. a Városi Szimfónikus Zenekarral összevont Főv. Hangversenyzenekar, énekelt a győri és esztergomi bencés gimn, a szalézi int. polg. isk-ja és a tanítóképző összevont kórusa. Honoráriumként 1 é. ösztöndíjat kapott Rómába, a Santa Cecilia Accademiára. Önköltséggel ezt 3 é. megtoldotta és elvégezte az Accademia greg. és fúga tanszakait. Közben a római rádió rendszeresen műsorra tűzte darabjait, ~ koncerteken zongorakísérő volt. Megzenésített Ady-verseit Olo-ban, Londonban, Svédo-ban és az USA-ban is kiadták. A háború után haláláig a dorogi zeneisk-ban tanított, vez. az I. István Gimn. énekkarát. – 1934: a bpi műdalpályázaton ezüst okl-et nyert. A zeneszerzés, vezénylés, zongora- és hegedűjáték mellett festett és iparművészként is alkotott. **

Osváth 1938:838. – M. Sion, 1938. V. – Esztergom és vidéke, 1988. XII. – Tallér Zsófia (unoka) közlése