🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Palocsa
következő 🡲

Palocsa, v. Sáros vm. (Plaveč, Szl.): 1. vár. A tatárdúlás (1241-42) után építtette Detre ispán. A Kassáról Lengyo-ba vezető utat védte. Később kir. vár. A husziták 2x is megszállták. Főbb birtokosai: Corvin János, a Szapolyai és a Palocsai Horváth család. 1707: a császáriak sikertelenül ostromolták. 1856: leégett, azóta romos. Négyszög alakú épület volt, sarkain egy-egy toronnyal. - 2. plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. tarcai esp. ker-ében. 1300 k. alapították. Tp-át Antiochiai Szt Margit tit-ra sztelték. Lakói 1614 e. ev-ok lettek. 1660: alapították újra. Anyakönyvei 1744-től. Kegyura 1880: Salamon Geiza. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Hosszúvágás, Orló, Kishárs, Poprádófalu, Pusztamező, Szulin. - Lakói 2000: 1870 r.k., össz. 1870. Bá.B.-**

1. Fügedi 1977:175. - Vártúrák III:285. - 2. KTN I:455. - Gerecze II:712. - Schem. Cass. 1915:114; 2000:64. (a tp. 1330: épült) - Divald 1999:276.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.