🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pantaleon
következő 🡲

Pantaleon (gör. 'egészen olyan, mint az oroszlán'), Szt, Pentele, Pantaleemon ('mindenkin könyörülő') (Nikomédia, Bitinia, ?-Nikomédia, 3. sz., júl. 27.): orvos, vértanú, a →tizennégy segítőszent egyike. - Atyja Eusztorgiosz, anyja a ker. Eubola. ~ pogányként nőtt fel, orvos lett és Maximianus Galerius udvarába került, ahol egy Hermolaosz nevű ker. megtanította arra, hogy Jézus Krisztus az igazi orvos. Miután Krisztus erejével föltámasztott egy kígyómarásba belehalt fiút, megkeresztelkedett s atyját is megtérítette. Csodás gyógyításai miatt orvostársaiban irigység támadt. Egy vakot csodás gyógyulása után bíróság elé állítottak, majd hitéért megöltek, ~t a cs. elé idézték. Hogy meggyőzze a cs-t, ~ istenítéletet kezdeményezett: egy bénán mutassák meg erejüket a pogány papok és orvosok, és aki meg tudja gyógyítani, az az igaz Isten szolgája. A gyógyítást ~ vitte végbe, de a cs. nem hitt, hanem gerebennel tépette, majd kővel a nyakában a tengerbe dobatta, végül vadállatok elé vettette, de Krisztus mindannyiszor megjelent és kiszabadította. A cs. ennek ellenére sem tért meg, de a nép körében sokan lettek hívővé. Ekkor kerékbe akarták törni, de ~ ismét sértetlen maradt. A kérdésre, hogy ki térítette meg, ~ a cs. elé vezette Hermolaoszt és 2 társát, Hermipposzt és Hermokratészt. Mindhárman vt-k lettek. Végül ~t egy olajfához kötözték és lefejezték. Halála előtt a gyilkosaiért imádkozott, s az égből szózat hallatszott, mely kérése meghallgatását hirdette és új nevet adott neki: a ~t Pantaleemonra ('mindenkin könyörülő') változtatta. ~ lefejezett testéből nem vér, hanem tej folyt, s az olajfa ráhullatott gyümölcseivel borította be. - Justinianus bizánci cs. Konstantinápolyban hatalmas tp-ot építtetett ~ tiszt-ére. Rómában már a S. Maria Antiqua archaikus freskóin feltűnik, Kölnben a 10. sz: bencés apátság választotta védősztjéül. ~ tiszt-ével Mo-on az Árpád-korban találkozni. Ünnepét legtöbb misekv-ünk számontartja. Balogh Albin szerint Mo-on át a Sztföldre igyekvő ném. rajnavidéki zarándokok ismertették meg népünkkel. 1329: egy okl. úgy tudja, hogy a ~-ktorban valamikor moniales graecales, vagyis gör. apácák éltek. 1238: már apátságként emlegetik a Duna szigetén, amely a mai Dunaújváros (1951 e. Dunapentele) közelében állhatott. Pentele a Pantaleon m. származéka. Alakváltozata a Petelei családnévben él. ~ táblaképe látható Bártfa (1500), Kisszeben (1520) és Ludrófalva (1510) szárnyasoltárain a tizennégy segítőszent között. Biztos, hogy ez a kultusz nem egyenes folytatása ~ Árpád-kori tiszt-ének, újabb jámborsági áramlat. Betegek (főként fejfájás) gyógyítójaként tisztelik, jószágvész esetén is kérik közbenjárását. - Ü: júl. 28. **

BS X:108. - Bálint II:119.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.