Peru, Republica del Perú, Piruw: köztársaság Dél-Amerika nyugati részén. - Határai: Ecuador, Kolumbia, Brazília, Bolívia, Chile, Csendes-óceán. Ter-e 1.285.215 km², főv-a Lima. Hiv. nyelve a sp. és a kecsua. - A sp. hódítás előtt ~ ter-én volt az →inkák birodalmának közp-ja. 1532: Francisco Pisarro foglalta el. 1542: megszervezték a ~i alkirságot, mely elvileg egész D-Amerikát, gyakorlatilag a Ny-i partvidéket foglalta magában. 1821: független közt., 1836-39: Bolíviával államszöv-ben volt. - Az első domonkos misszion-ok Pisarro kíséretében érkeztek ~ba. 1533: mercedáriusok, ferencesek, 1551: ágostonos remeték, 1568: jezsuiták csatlakoztak. A missz. közp-ja az 1535: alapított Lima lett. A ~i missz-t föllendítette Mongrovejói Szt Turibius (1579-1606: érs.). Limában élt Porres Szt Márton és Limai Szt Róza. A 16. sz: indiánt, meszticet, négert, zambót v. mulattot nem szteltek pappá. 1644: bencések és minoriták, 1676: betlehemiták, oratoriánusok és kárm-k érkeztek. A 18. sz: a ferencesek és a jezsuiták →redukcióba gyűjtötték az indiánokat. 1767: a jezsuitákat elűzték. A 19. sz. 2. felében a felvilágosodás és a liberális szabadkőművesség okozott károkat. 1900 u. az Egyh. szabadabbá vált, 1915: vallásszabadságot hirdettek, 1933: a kat. államvallás lett. - ~ egyh. életének elevenségét jelzi az 1551, 1567, 1582, 1772: és 1927: tartott nemzeti zsin. - Érsségei és ppségei: 1536: Cuzco (1943: érsség), 1541: Lima (1546: érsség), 1577: Arequipa (1943: érsség), Trujillo (1943: érsség), 1609: Ayacucho o Huamanga (1966: érsség), 1803: Chachapoyas, 1861: Puno, 1865: Huánuco, 1899: Huaraz, 1908: Cajamarca, 1940: Piura (1966: érsség), 1944: Huancayo (1966: érsség), Huancavelica, Tacna (1992-: Tacna y Moquegua), 1946: Ica, 1956: Chiclayo, 1958: Abancay, Huacho, 1967: Callao, 1983: Chimbote, 1985: Tarma, 1996: Carabayllo, Chosica, Lurin. - Ap. vik-ai: 1945: Iquitos, 1949: Puerto Maldonado, 1955: San Jose de Amazonas, 1956: Requena, Pucallpa, San Ramon, 1960: Yurimaguas, 1976: Puyo, 1980: Jaen en Peru, v. San Francisco Javie. - Prelatúrái: 1948: Moyobamba, 1957: Yauyos, Juli, Caraveli, 1958: Huari, Ayaviri, 1959: Sicuani, 1961: Huamachuco, 1962: Chuquibamba, 1963: Chota, 1964: Chulucanas, 1968: Chuquibambilla. - 1977: 15.500.000 lakos (95% r.k.); 2003: 27.083.400 lakos (90% r.k.). **

LThK VIII:300. - Földünk 1978:363; 2000:268. - Kiss 1978:509. - NCE XI:184. - Szabó 1982:53.