Pesch, Heinrich, SJ (Köln, 1854. szept. 17.-Valkenburg, Holl., 1926. ápr. 1.): társadalombölcselő, közgazda. - 1872: a bonni egy-en jog- és államtud-t kezdett tanulni. 1876: bátyját, Tilmant követve belépett a r-be, 1888: pappá szent. A →kultúrharc idején 4 é. töltött az angliai, iparosított környékű Ditton Hall rházban. Egyetemistaként találkozott a szoc. problémákkal (→Ketteler), papként közg-ot tanult. 1892: a mainzi szem. spirituálisa. 1901-03: a berlini egy-en közgtanban képezte magát tovább. - Alaptétele, hogy az erkölcsi rossz közg-ilag sem lehet jó, de nem a közgazdász feladata az erkölcsi jó meghatározása. A részleteiben már korábban fölvetett gazd.-társad. kérdésekre kat. szempontok szerint rendszerezett választ adott. ~ szerint minden gazd. rendszer célja a nép jólétéhez szükséges jószágok és eszközök létrehozása. A →szolidarizmusnak nev. társad-bölcselete alapján építette föl a társad. munka rendszerét. „A világ ura az ember, mégpedig mint dolgozó és a társad-ban élő ember.” Adam →Smith nyomán a jólét fő okát a munkában látta, de Smith tanítását megszabadította individualista alapjaitól, és az emberben rejlő gazd. természetű erőket a társad. javára fordította. Megmutatta, hogy a szabad gazd. rendszerben ható érdekek s a szabad verseny önmagát nem tudja szabályozni. A szabályozás elve az áll. céljából levezetett közg. feladat: a nép igényeiről való gondoskodás az igazi népjólét értelmében. A szabályozás szervei a hivatásoknak megfelelő szervezetek, az áll. kisegítő tevékenysége és az egyes emberek lelkiismerete. A szabályozás az igénykielégítés minden elemét magában foglalja: a javak előállítását, a kereskedelmet, az árképzést, a jövedelem- és tőkeképződést. ~ hangsúlyozta, hogy önmagában lehetséges volna, hogy tisztán emberies és értelmes meggondolásból valaki elfogadja a szolidáris rendszert, de „e rendszer teljes erejét és érvényét csak a keresztény világnézetben kapja meg. Ne ámítsuk magunkat: a gazdaság mindig valamilyen világnézet körébe tartozott.” - Fm: Liberalismus, Sozialismus und christliche Gesellschaftsordnung. 1-2. köt. 1896. - Lehrbuch der Nationalökonomie: I. Grundlegung. Freiburg im Br., 1905; II. Allgemeine Volkswirtschaftslehre 1. Wesen und disponierende Ursachen des Volkswohlstandes. Uo., 1909; III. Allgemeine Volkswirtschaftslehre, 2. Die aktiven Ursachen im volkswirtschaftslichen Prozesse. Uo., 1913; IV. Allgemeine Volkswirtschaftslehre. Der volkswirtschaftsliche Prozess und zwar a) Deckung des Volksbedarfs als volkswirtschaftsliche Aufgabe; b) Produktion. Uo., 1923. V. Allgemeine Volkswirtschaftslehre. Der volkswirtschaftlichen Prozess und zwar c) Tauschverkehr; d) Einkommens- und Vermögensbildung; e) Stöhrungen des volkswirtschaftlichen Prozesses. Uo., 1923. **

SL IV:132.