Petronella, Szt (1. sz.?): római vértanú. - Sírja a Domitilla-katakombában volt. A 4. sz. 2. felétől freskón ábrázolták, a 6. sz: baz-ja volt. A Nereus és Achilleus passió szerzője Szt Péter leányának mondja, vsz. a köv. megokolással: a 2. sz. apokrif Péter-akták említik az ap. leányát, aki megbénult, de atyja meggyógyította. A 4. sz. apokrif Fülöp-akták is szólnak a leányról, de nevét egyik sem ismeri. A Nereus és Achilleus passió szerzője a Péter-~ névrokonság alapján a Domitilla-katakombában nyugvó ~ban vélte megtalálni a leányt, de szarkofágjának fölirata alapján úgy ítélte, hogy nem vt. - Ereklyéit és szarkofágját I. Pál p. 757: vitette át a Szt Péter-baz-ba. A 8. sz. óta főleg a fr-k tisztelik, mondván: miként ~ az első p. leánya, úgy Fro. a róm. Egyh. „elsőszülött leánya”, tehát méltó ~ különleges pártfogására. - Ünnepét a kk. m. misekv-ek számontartják. Keresztnévként is eléggé elterjedt. Pötöle elenyészett Fejér vm. falu tp-ának hajdani ~-titulusáról kapta elmagyarosodott nevét. A 19. sz. elején is állottak Abasár kk. Petronilla-tp-ának romjai. Az Érdy-kódex szerint ő színében , személyében felette igen szép volna. Úr Jézus Krisztushoz kedég szeplőtelen életében és buzgó szeretetében annál szebb és ékesb vala. Köszvény kínozta, de atyja nem gyógyította meg. Az ap-ok kérlelésére azt válaszolta, hogy úgy jobb neki. Mégis megparancsolta: Petronilla, kelj föl és szolgálj minekünk. Úgy is történt, a lány meggyógyult. Utána azonban Péter mégis visszaparancsolta az ágyba. ~ szót fogadott, most meg a feje kezdett fájni. Mikor azonban Jézus szeretetében még tökéletesebb lett, teljesen meggyógyult. Egy Flaccus nevű pogány ispán feleségül kérte. Az Érdy-kódex nem említi, de más forrásból tudjuk, hogy kérőjét arra kérte, engedjen neki 3 napot a menyegzőre való készülésre. Utána küldjön érte szüzeket, hogy a vőlegény palotájába vezessék. ~ pedig ezalatt imádkozott, böjtölt, virrasztott, megáldozott, hogy az Égi Vőlegény szólítsa magához. Így is történt. A koszorúslányok már csak a temetésre tudták elkísérni. A legenda mintha balladakölt-ünkben élne tovább (Szép Örzsébet, Piros Szép Örzsébet, Fogarasi István húga). - Néphagyományunk egyes vidékeken csak kalendáriumi jeles napként tartja valahol számon: derűs ideje jó kendertermést ígér. - Hegyi utazók és hegymászók védősztje. Ü: máj. 31. **

BS X:514. - Bálint I:391.