🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pilisszentlélek
következő 🡲

Pilisszentlélek, Komárom-Esztergom m.: 1. egykori pálos kolostor. IV. László kir. 1287: a Pilis Esztergom felé lejtő völgyében a remetéknek adta a Benedvölgy nevű helyet egy vadászházzal, hogy ott kpnát létesítsenek közös imádkozásra. Birtokbaiktatásukkal Benedeket, a piliskeresztúri perjelt és az ottani testvéreket bízta meg. 1323: I. Károly Róbert, 1378: I. (Nagy) Lajos megerősítette a ~i pálos remetéket birtokaikban. Már 1336 e. is voltak szőlőik; 1376: Kesztölcön, 1425: Esztergomban Zámbó Miklóstól kaptak egy-egy szőlőt. 1425: piliskeresztúri remetékkel együtt Budán a Mindszenti u-ban egy házat vásároltak, amit később bérbe adtak, majd 1513: amikor már üres és romos volt, 100 Ft-ért eladták. 1526: a mohácsi csata után a törökök 11 pálos ktort dúltak fel, vsz. ~ is köztük volt. Ha utána a remeték visszatértek, 1541: biztosan végleg menekülniük kellett. Még jelentős falak állnak ~ községtől É-ra, de azok alapján a ktor beosztása nehezen rekonstruálható. Okl-eiből csupán kettő maradt fenn. A 17. sz. végén a pesti pálosok lettek jogutódai. - Az 1985: kezdődött ásatások föltárták az ősi alapfalakat, tárgyi emlékek is kerültek elő. 3 oltárt megújítottak, melyeknél 1987-től minden évben m., szl., horvát és ném. nyelvű szentmisék vannak. - 2. plébánia az esztergom-bpi főegyhm. esztergomi esp. ker-ében. 1696 u. a pálosok szlovákokkal népesítették be és Szentlélek-kpnát építettek, mely többszöri átépítés után 1939: nyerte mai formáját. 1962: a II. Vat. Zsin. megnyitására készültek el →Kákonyi Asztrik, →Forró Kamill és Kákonyi István művészi alkotásai, melyek miatt a tp. a megújuló m. egyházműv. egyik ihletője és sűrűn látogatott helye lett. Harangjait 1923: 55 cm átm. →Szlezák László öntötte (1997: már nincs meg), 1947: a 47 cm-es kisebb harangot „a dorogi kommunista párt falujárói öntötték újra”. Szlezák László 17 és 23 kg-os harangjai (különálló haranglábon) a szaléziek budai kollégiumának udvaráról valók. - A pléb-t 1790: alapították. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1910: szl., m.; 1940: szl., m. - Plébánosai: 1924-ig az esztergomi ferencesek, 1924: Erdőssy Ferenc, 1933: Lapicz János, 1947: Kővári István, 1951: Hegedűs László, 1960: Szeifert Ferenc, 1967: Weibl Lipót, 1969: Zimonyi István, Havasy Gyula, 1977: Szeifert Ferenc, 1994-től Csolnok (Szeifert Ferenc) látja el. A tp-ban szl. szentmise is van. - Lakói 1840: 298 r.k., 26 egyéb vall., össz. 324; 1910: 389 r.k., össz. 389; 1940: 496 r.k., össz. 496; 1983: 372 r.k., össz. 382. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 112 tanuló. - 1990: hozták létre a Béke és Igazság, Pilisszentléleki Modell alapítványt, mely az Összeurópai Ökumenikus Kongressz. (Bázel, 1989) célkitűzéseit valósítja meg. Legnagyobb eredménye a m-szl. kétnyelvű oktatás visszaállítása az óvodában és az isk-ban. A kuratórium elnöke a mindenkori plnos. H.F.L.-Szeifert Ferenc

1. DAP II:411. - MRTp V:297. - Györffy IV:701. - 2. Némethy 1894:273. (s.v. Szentlélek) - Kiss-Sziklay II:624. - Patay 1958, 1982. - Schem. Strig. 1982:183. - MKA 2000:34.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.