🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Porva
következő 🡲

Porva, Veszprém m.: 1. egykori pálos monostor. 1260: első említésekor Szt Imre kpnája állt itt, mellette temetővel. István hg. a pannonhalmi apátságnak adta. 1392: Zsigmond kir. a cseszneki várral együtt a Garaiaknak adományozta az akkor lakatlan helyet. Azok vadászat céljára több kőházat emeltek ott. Már ifj. Garai Miklós (†1433) akart itt pálos ktort alapítani, de a fia, László valósította meg. 1439: engedélyt kért a p-tól az alapításra. 1440: először tűntek fel okl-ben a ~i pálosok. I. Ulászló kir. 1441: megerősítette őket Garai Lászlótól kapott birtokaikban; ezek Újfalu (Pápa mellett) és Súr (Veszprém vm.), Szemere és Ménfő (Győr vm.), Makk (Komárom vm.), ház Pápán és 2 malom az ottani Tapolca vizén. Garai László 1450: ismét rendelkezett, a klastromot a Szentlélek tiszt-ére emelte, mellette szántófölddé alakítható erdőt, Lovászpatonán szőlőt adott. - 1477 e. a Garai család kihalt, 1483: a cseszneki vár Szapolyai Istváné, nővére, Orsolya, Perneszi Pálné 1500: özvegyen halt meg, domborműves márvány sírköve ma is látható a ~i tp. szentélyének belső falába illesztve. A klastrom mellett falu nem volt. A pálosok által épített halastavak gátjai a tp-tól É-ra ma is fölismerhetők. 1507: Szapolyai István a remetéket oltalmába vette, várnagyainak írva a klastromot úgy említette, mint amit a Bold. Szűz tiszt-ére szent., ez áll az említett síremléken is. - 1546: a ktor üres, javait a nagyvázsonyi és a nagyjenői remeték kezelték. Okl-ei részben megmaradtak. - 1720-68: a rommá vált tp. és ktor közelében a pápai pálosok német telepesekkel falut létesítettek. 1782-84: megépült a jelenlegi Szentlélek-tp. A szentély és a D-i fal a 15. sz. tp. maradványa. 1720-1951: a zirci ciszt-ek végezték a lelkipásztori szolgálatot. 1771-től saját anyakönyvei vannak. 1786: a pálosok feloszlatása után a Vallásalap kezébe került. A főoltár képe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, →Roskovics Ignác festménye, 1886: kapta a tp. Trefort Ágoston vallás- és közokt. min-től. - 2. plébánia a veszprémi főegyhm. zirci esp. ker-ében. Bakonyoszlop filiájából 1910: lett pléb. A Szentlélek-tp. org-ját (1/7 m/r) 1823: Elgasz Ferenc építette, 1900: Roland Ferenc, 1925: az →Angster gyár átépítette. Harangjait é.n. 41 cm átm. ismeretlen mester, 1978: 67 cm átm. Gombos Lajos öntötte. Anyakönyvei 1771-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném.; 1940: ném., m. - Plébánosai: 1823: Kropf Boldizsár, 1829: Horváth Simon, 1834: Nagy Elek, 1845: Horváth Zsigmond, 1850: Schill Ignác, 1874: Bures Antal, 1888: Pecsner Emil, 1889: Osztovics Gerő, 1893: Dombay János, 1898: Szeghy Ernő, 1899: Szabó Ottmár, 1903: Magyarász Ferenc, 1904: Munkácsy György, 1908: Baranyay Jusztin, 1909: Csokonay Zsigmond, 1923: Hümpfer Tibor, 1924: Borián Elfréd, 1933: Szekeres Fábián, 1950: Alpár Jenő ciszterciek, 1951: Szórádi Jenő OFM. 1976-tól Borzavár (Várhelyi József Vid OFM, 1991: Liska Szilveszter OCist, Jani Domonkos OCist, 1993: Újfalussy Ottó OCist, 1996: Égi Konrád OCist) látja el. - Lakói 1840: 543 r.k., 70 egyéb vall., össz. 613; 1910: 831 r.k., 6 izr., össz. 837; 1940: 872 r.k., 1 g.k., 6 ev., 13 ref., össz. 892; 1983: 461 r.k., össz. 556. - 1948: r.k. nép isk-jában 111 tanuló. H.F.L.-Szórádi Jenő OFM

Békefi 1896:410. - Schem. Cist. 1942:127. - Gerecze II:1012. - VEN 1975:144. - MRTp IV:218. - DAP II:305. - Hervay 1982:231. - Patay 1982. - MKA 2000:489.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.