Prudentius, Aurelius Clemens (Calahorra, Hispania, 348-410): ókeresztény költő. - Gazdag családból származott. Retorikai-jogi tanulmányai után hivatalnok, 2x is egy hispániai tartomány kormányzója. Ősz fejjel visszavonult a közélettől, elzarándokolt Rómába, hogy meglátogassa az apostolfejedelmek sírját. Itáliából visszatérve adta ki költeményeit 8 kv-ben, nem sokkal halála előtt. - Szt Ambrus példája ösztönözte versírásra, de Ambrus másoknak írta költeményeit, a lírikus ~ önmagának, versei elmélkedő jellegűek. Költeményeit maga ~ osztotta 8 kv-re, mindegyiknek gör. címe van. 1. Cathemerinon liber: az egyes napszakokra (kakasszóra, hajnalra, étkezés előttre, étkezés utánra, lámpagyújtásra, lefekvés előttre) szóló 12 költemény, de vannak köztük ünnepekre írt himnuszok is. A 12. vízkereszti himnusz, megtalálható a Breviarium Romanumban is. 2. Apotheosis: a kat. szentháromságtant fejti ki a tévtanításokkal szemben. 3. Hamartigenia: az ősszülők bukását beszéli el, és támadja a gnosztikus-manicheus dualizmust. 4. Psychomachia: allegorikus költemény a keresztény erény és a pogány bűn közti küzdelemről a lélekben. 5-6. Contra Symmachum: a szenátor Symmachust támadja, aki Victoria istennő szobrának visszaállítását kérte a római szenátusban Honorius cs-tól (ur. 395-423). 7. Peristephanon: Ciprián, Lőrinc, Vince vértanút ünnepli. A kínzások szemléletes leírásával mintát szolgáltatott a középkori vértanú-ábrázolásokhoz. 8. Dittochaeon kettős enyhület, kettős táplálék): bibliai képeket sűrít rövid epigrammákba. - Szövegkiadások: PL 59-60. - CSEL 61,1926. V.L.

Vanyó 2000:733.