🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pálffy
következő 🡲

Pálffy Béla, nagyrozványi (Nagykároly, Szatmár vm., 1870. márc. 28.-Hódmezovásárhely, 1931. júl. 15.): plébános. - A gimn-ot Nagykárolyban és Szatmárnémetiben, a teol-t Nagyváradon végezte, 1892. IX. 4: pappá sztelték. Endrodön, Debrecenben, 1896: Nagyváradon kp., az Immaculata zárda lelkésze, 1898: a foreálisk. hittanára. Mint a Tiszántúl c. napilap 1896: segédszerk-je, 1905-ig fomunk. a nagyváradi Szabadság munkatársával, Ady Endrével voltak rendszeres sajtóvitái. A nagyváradi Kat. Legényegylet alapító ig-ja. 1905: Gyomán plnos, Endrod és Gyoma közs-ek Békés vm. tvhat. biz. tagja, a debreceni Tiszántúli Hírlap rendszeres cikkírója. 1915. XI: Váradszöllosön plnos. 1921: telki c. apát, 1922: a debreceni Thereziánum ig-ja. 1926: szentetornya-gyopárhalmi plnos. A vakbéloperációját követo 4. napon meghalt. - Álneve és betűjegye: Lóly (Tiszántúl 1896/903); P-y (uo., 1903/18). 88

Tiszántúl 1905. VII. 23., 1917. IX. 2. - Schem. Mv. 1929. - Békésmegyei fejek. Békéscsaba, 1929. Arck. - Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a 19. sz. végéig. Orosháza, 1994:213. Arck. - Gulyás/Viczián XX.

Pálffy Ferdinánd, Pálfi, erdődi, 1636-tól gr. (Bécs, Alsó-Au., 1619. jan. 25.-Kassa, 1680. okt. 31.): megyéspüspök. - Atyja P. János koronaőr, főajtónállómester, Komárom vm. örökös főispánja, kir. tan. ~ II. Ferdinánd keresztfia. A gimn-ot Nagyszombatban a jezsuitáknál kezdte, Bécsben 1641. VI. 21: lépett a JT-ba. A teol-t Rómában és Grácban végezte. Felszentelése után Nagyszombatban nev. 1671. VII.(?) 26: saját kérésére elbocsátották a r-ből, s világi pap lett. I. Lipót 1672. VIII. 19: csanádi pp-ké nevezte ki. X. Kelemen 1673. II. 27: hagyta jóvá, 1673. V. 3: pp-ké szent. Mivel egyhm-je török megszállás alatt volt, a prím. a Pozsony környéki pléb-k vizitációjával bízta meg. 1673: Somogyban vizitált. Helynöke a csanádi egyhm-ben Kulcsár György OFM szegedi házfőn. - 1678. III. 3: a kir. áthelyezte az egri ppségre, székét III. 5: foglalta el Kassán. XI. Ince IX. 5: erősítette meg. 1679. VIII. 21: jászói prép. Helynöke az egri egyhm-ben Horváth György nagyprép. Kívánságára a kassai jezsuiták tp-ában temették el. - M: Directorium Ecclesiasticum seu Ordo perpetuus recitandi officium. Nagyszombat, 1674. - Utóda a csanádi c-en 1678: Kéry János, Egerben 1681. XII. 27: Korompay Péter, Jászón 1681: Horváth György. 88

Mendlik 1864:94. (s.v. Pálffy Nándor; 1672-78: csanádi pp.), 99. (1678-80: egri pp.) - Gams 1873:371. (1672. VIII. 19-1678. III. 3: csanádi pp.), 368. (1678-†1680. X. 31: egri pp.) - Fraknói 1895:400. - Szinnyei X:159. (s.v. Pálfi) - Juhász II:96. - Juhász Kálmán: Gr. ~ csanádi, majd egri pp. 1620-1680. Bp., 1942. (Klny. Jezsuita történeti évkv. 1940-1942) - Jászói névt. 1944:42. (1678-80: jászói prép.) - Sugár 1984:354. (*1620 v. 1623, pecsétje) - Wurzbach XVI:208.

Pálffy János, erdődi, gr. (Vöröskő, Pozsony vm., 1664. aug. 20.-Pozsony, 1751. márc. 24.): hadvezér, államférfi. - Miklós m. kancellár fiaként 1681: önkéntes tisztjelölt a Neuburg-gyalogezredben, majd zászlós, 1683: hadnagy nagybátyja, P. János Károly vértesezredében, 1685: kapitány, 1688: alezr-ként Lotharingiai Károly hg. főhadsegéde, majd a Czobor Ádám által alapított egyik reguláris huszárezred tulajdonos-ezr-e. 1693: vezérőrnagy, párbajban megölte János Frigyes württembergi hg-et. Lengyo-ba menekült, 1700: amnesztiával visszatért. Altábornagy, huszárezrede helyett egy vértesezred tulajdonosa, 1703: felső-mo-i vezénylő parancsnok, 1704. I. 7-1731. X. 5: Horváto. bánja, majd lovassági tábornok, 1707: Sáros vm. főispánja, 1709: tábornagy, 1710: mo-i vezénylő parancsnok, a szatmári béke Habsburg részről való előkészítője és megkötője. 1716-18: a török háborúban a hadrakelt hadsereg főparancsnoka, 1724: a Helytartótanács tagja, 1731. X. 5-1741. VI. 22: országbíró, 1732: Pozsony vm. főispánja, 1740: elnyerte az aranygyapjas rendet, újólag mo-i vezénylő parancsnok, 1741. VI. 22-1751. III. 24: haláláig nádor, 1742: v.b.t.t. Végső nyugvóhelye a pozsonyi Szt Márton-szegyh-ban. Z.J.

Pálffy József (Cserépfalu, Borsod vm., 1916. okt. 17.-): plébános. - A gimn-ot Székelyudvarhelyt, a teol-t Gyulafehérvárott és Kolozsvárt végezte. 1943. VI. 6: szent. pappá. Gelencén, majd Ditróban, Csíkszentsimonban, Csatószegen, Besztercén kp. 1949: Bátos, 1965: Nagyernye, 1972: Erzsébetbánya, 1975: Farkaslaka, 1985: Deményháza plnosa. Ku.P.

Pálffy József, erdődi, gr. (Görz, Görz-Gradiska, 1904. márc. 3.-Bécs, Au., 1988. júl. 11.): földbirtokos, politikus. - A bpi Ferenc József Nevelőint-ben 1922: éretts., a Pázmány Péter Tudegy-en 1925: jog- és államtud. dr-rá avatták. Békés vm. tb. főszolgabírója, 1926: főispáni titkára, 1928-: koroncói birtokán gazdálkodott. Megszervezte és megalapította a legnagyobb vidéki kisgazda termelő és értékesítő szövetkezetet, a Felsődunántúli Termelők Szöv-ét, melynek eln. Mint a Rábaszabályozó Társulat vez. tagja, kezdeményezte Győr-Moson és Pozsony vm. belvizeinek lecsapolását. 1933: a Keresztény Gazdasági Párt Győr-Moson és Pozsony vm. elnöke és a vm. tvhat. biz. tagja.1939/44: a M. Élet Pártja programjával a téti ker. ogy. képviselője. A II. vh-ban való részvételt helytelenítette. Csatlakozott a náciellenes Magyar Fronthoz. 1944. IX. elején a M. Front Intézo Biz. tagja. Ker. politikusok részvételével és Serédi Jusztinián bíb-hgprím. hozzájárulásával X. 13: a →Kereszténydemokrata Néppárt alapító elnöke. 1945. IV: a párt nevébol elhagyták a „keresztény” jelzot, ~ a „konzervatív” szárny vez-jeként alulmaradt a „haladó” →Barankovics Istvánnal szemben. Csoportja a →Szövetséges Ellenorzo Bizottság miatt 1945. VIII: a nemzgyul. választásokon nem indulhatott. A 'keresztény konzervativizmus' képviseletében eloször a Polgári Demokrata Párthoz, 1946. XI: a →Sulyok Dezso alapította →Magyar Szabadság Párthoz csatlakozott. Miután pol. esélyeit kilátástalannak tartotta, Sulyok pártjának 1947. VII. 21-i föloszlatása után VIII: Au-ban telepedett le. Az emigráns közéletben egy ideig még részt vett, belépett a New York-i Magyar Nemzeti Bizottmányba, majd a pol. küzdelmektol fokozatosan eltávolodott. Bo.Gy.

Borbándi 1985:453; 1997.

Pálffy Lipót István, erdődi, gr. (Bécs, Alsó-Au., 1716. dec. 14.-Pozsony, 1773. ápr. 9.): hadvezér. - P. Miklós unokájaként 1734: egy önálló gyalogezr. tulajdonosezr-e, 1741: vezérőrnagy, 1751: altábornagy, 1754: táborszernagy, 1760: tábornagy és 1760-62: a Magyar Nemes Testőrség első kapitánya, 1763: mo-i főhadparancsnok, 1765: elnyerte a Szent István-rend nagykeresztjét. Az osztr. örökösödési és a hétéves háború hőse. Nevét azzal is megörökítette, hogy 1767: ezredének, a későbbi 19. gyalogezrednek ajándékozott egy teljesen fölszerelt tábori kpnát, amely fennmaradt a 20. sz-ig. Végső nyugvóhelye a malackai családi sírboltban.  Z.J.

Pálffy Miklós, erdődi, gr. (Pozsony, Pozsony vm., 1657. máj. 1.-Pozsony, 1732. febr. 20.): hadvezér, államférfi. - 1683: az Aspremont-gyalogezred tisztjeként részt vett az oszmánellenes fölszabadító háborúban, 1687: ezr., Esztergom parancsnoka, 1688: egy önálló m. gyalogezred tulajdonosa, 1689: megsebesült, 1690: vezérőrnagy, 1692: altábornagy, 1693: Kassa parancsnoka, 1694: Pozsony vm. főispánja, 1700: v.b.t.t., 1701: táborszernagy, 1707: tábornagy, első istállómester, 1711: elnyerte az aranygyapjas rendet, 1713. I. 6-1714. X: országbíró, 1714. X. 14-1732. III. 20: haláláig nádor. Síremléke a malackai családi kpnában a főoltár előtt. Z.J.

Pálffy Tamás, erdődi, br. (Pozsony, Pozsony vm., 1620.-Bécs, 1679. máj. 6.): megyéspüspök. - Nagyszombatban tanult, 1641. X. 23: a CGH növ-e lett. 1645. X: papként tért haza, XII. 13: esztergomi knk., 1647: honti, 1649: zólyomi főesp., 1651. V. 10: őrknk. és bátai apát. 1652: vál. csanádi cpp. és pozsonyi prép., 1655: Lippay György Trencsénben sztelte pp-ké. 1658. III. 22: esztergomi nagyprép., pozsonyi prép., IV. 25: váci cpp. Ennek p. megerősítése előtt 1660. VIII. 16: egri mpp. 1669. X. 6-1679: kir. kancellár s másodszor is pozsonyi prép. Mivel erről 1660: lemondott, 1660-69: és 1677: jászói prép., 1670. VI: nyitrai mpp. I. Lipót a tanács angyalának hívta. - Fm: Rituale Agriense. Kassa, 1666. - Utóda a csanádi c-en 1663: Makripodári Jácint Ferenc OP, a vácin 1660. VIII. 16: Szentgyörgyi Ferenc, az egri széken és a jászói prépságban 1669. VIII. 3: Szegedy Ferenc Lénárd; 1679. VIII. 29: a nyitrai széken és a kir. kancellárságban 1680: Gubasóczy János. 88

Pauer 1847:404. - Mendlik 1864:94. (1652-59: csanádi pp.), 74. (1658-59: váci pp.), 99. (1660-69: egri pp.), 56. (1670-79: nyitrai pp.) - Gams 1873:371. (1652-58: csanádi pp.), 384. (1658-60: váci pp.), 368. (1660-70: egri pp.), 376. (1670-†1679. V. 7: nyitrai pp.) - M. Sion 1888:780. - Zelliger 1893:381. - Kollányi 1900:261. (itt gr!) - Szinnyei X:183. - Jedlicska Pál: Gr. Pállfy család okmánytára. Bp., 1910:500. - Eubel IV:169. (1655. VIII. 2: csanádi pp.), 356. (1658. IV. 25: váci pp.), 73. (1667. XII. 12: egri pp.) - Chobot II:580. - Veress II:42. (†Szakolca?) - Juhász VIII:64. - Jászói névt. 1944:41. - Schem. Csan. 1980:30. - Sugár 1984:332. Arck.


Pálffy Erzsébet, vöröskői gr. (*1872. júl. 2.): – – Szülők: Andor (1839–1902), lovassági tábornok, m. k. testőrkapitány, v. b. t. t., m. zászlós úr, a m. főrendiház örökös tagja, Stefánia főhgasszony főudvarmestere, a cs. és k. 8. sz. huszárezred tulajdonosa, Pozsony vm. örökös főispánja, cs. és kir. kamarás; zsadányi és törökszentmiklósi gr. Almásy Melanie (1846–1913) A ferences III. rend tagja. – Írása: Szentföld. 2. köt. (Bp.. 1931) – M: Assisi Szent Klára. Bp., 1928. – Páduai Szt Antal élete. Uo., 1929. – Batthyány-Strattmann László, ferences herceg, a szegények barátja. Uo. (ny. Vác), 1931. [2. kiad. Kolozsvár, 1938] – Szt Erzsébet asszony. Uo. (ny. Vác), 1931. (Ferences kvtár 12.) – Baylon Szt Paszkál élete. Az eucharisztikus művek és egyesületek védősztje. Uo. (ny. Vác), 1932. – Szolánói Szt Ferenc, a ferences missziók védősztje, az indiánok apostola. Uo. (ny. Vác), 1933. 88

Monoki 1997:354. (4619.) – Gudenus III:33. – Gulyás–Viczián XX: (kz-ban)

Pálffy Marietta Antoinette, erdődi gr. RSCJ (Malacka, Pozsony vm., 1866. máj. 22. – Bp., 1926. dec. 3.): apáca. – Szülők: Miklós (1831–1884); gr. Pleszowicze-Fredro Henriette (1844–1908). A bpi zárdában élt. 88

Gudenus III:16.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.