párkány, párkányzat: az épületfalak vízszintes (ritkábban ferde) kiugró tagolóeleme. Gyakorlati feladata a fal csapadéktól való megóvása, esztétikai a falfelület osztása, díszítése, fény-árnyék hatás elérése. A homlokzatot felül az általában leghangsúlyosabb fő- v. koronázó ~ zárja le, a szinteket a keskenyebb öv- v. osztó ~ választja el, a lábazat tetejét a lábazati ~ jelöli. Az épület nyílásait is díszíthetik ~ok. A klasszikus antik forma a háromrészes, architrávból, frízből és geiszonból álló ~. A kk-ban gyakoriak az ívsoros ~ok. A ~t faraghatják kőből és készülhet profilsablonnal húzott vakolatból v. gipszből. -

A Szentírás fordítói hagyományában a gör. pterügion szónak a Templom ~a felel meg, mely egyébként 'kis torony, könyöklő, mellvéd, oromzat' értelmet hordoz. Nem tudjuk pontosan, hova kell képzelni azt a helyet, ahova a Sátán Jézust vitte (Mt 4,5; Lk 4,9). Leginkább a Heródes-korabeli templomtér DK-i sarka jöhet számításba. L.P.-R.É.

BL:1428.

Párkány, Gockern, v. Esztergom vm. (Štúrovo, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Bart, Bátorkeszi, Dunamocs, Ebed, Farnad, Kéménd, Köbölkút, Kőhídgyarmat, Muzsla, Nagyölved, Szőgyén. - 2. plébánia. 1397: már létezett. A törökök 1543 u. elpusztították. Esztergom filiájából 1734: alapították újra. Mai Szt Imre-tp-át 1709: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. - Filiája 1917: Nána. - Lakói 1991: össz. 13.347, m. 9804 (73,45%); 2001: össz. 11.708, m. 8048 (68,74%). **

Némethy 1894:213. - Schem. Strig. 1917:15.