Pécs-Hird, 1977-ig Hird: plébánia a pécsi egyhm. pécsi esp. ker-ében. - Egykor a pécsváradi apátsághoz tartozott, Szentlélek-plébtp-mal. 1750 k. az apátság kihelyezett lelkészséget létesített. Az →abolíció után a pécsi egyhm-hez került. A pléb-t Hosszúhetény, majd Pécsvárad filiájából 1801: alapították. Tp-a a kk. Szentháromság tp. romjaiból 1730 k. helyrehozott tp. lett. 1839: új tp-ot építettek, 1875: felújították. Org-ját (1/10 m/r) 1912: az →Angster gyár építette (op. 827.). A plébház 1800: épült, 1837: és 1874: bőv. - Hirden a Kpna-dűlőben kpna és Szt Antal, Vendel, Flórián és Szt József tiszt-ére fogadalomból állított oszlop volt. Itt tartották régen a búzaszentelést. - Anyakönyvei 1758-tól, a korábbiak Pécsváradon és Hosszúhetényben. Kegyura 1880: a Bpi M. Kir. Tudegy. Anyanyelve 1864: m., ném. - Filiája 2004: Martonfa (1814: épült, 1874: felújított Szt István kir.-tp-mal). Oldallagosan ellátja Pécs-Szabolcs és Pécs-Vasas pléb-t. - Plébánosai: Rákos János, 1806: Nagy János, 1814: Najer János, 1825: Markovics János, 1832: Vasdinnyei Mihály, 1858: Czingl Antal, 1870: Guzsaly József, 1978: Komáromi Tivadar, 1911: Bereck János, 1929: Örösuri Nándor, 1940: Mindszenti Vilmos, 1947: Ágoston János, 1953: Lócsi István, 1962: Rónaky László; 1990-2000: Pécs-Szabolcs, Pécs-Vasas, Hosszúhetény, Pécs-Szabolcs látta el; 2000: Kövesi Ferenc. - Lakói 1864: 579 r.k.; 1943: 638 r.k., 6 ref., 1 izr., össz. 645; 1972: 1098 r.k., össz. 1145; Martonfa 234 r.k., össz. 257; 1999: össz. 2500. Kövesi Ferenc-Timár György

Schem. Qu. 1864:55; 1943:65; 1972:63; 1999:35. - Brüsztle III:73. - Csánki II:491. - BMFN I:677, 679. - Fáncsi 1976:57. - Györffy I:318. - Mező 2003:99, 234. - Timár 2003:60.