🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pécs-Ürög
következő 🡲

Pécs-Ürög, 1930-ig Magyarürög: lelkészség a pécsi egyhm. pécsi esp. ker-ében. - 1930: Mecsekszentkút, Patacs és Rácváros községekkel együtt Mecsekalja néven egyesítették, 1955: Pécshez csatolták. ~ lelkészségét Mecsekalja-Rácvárosból 1949: alapították. A lelkészlak 1951: épült (Sirály u. 28). A plébtp. a kk. Ürög Szt András-tp-a, melyet a török után a 18. sz. elején a jezsuiták újjáépítettek és Nagyboldogasszony tiszt-ére szenteltek. Org-ját (1/3 m/r) 1909: az →Angster gyár építette (op. 676.). Harangjait 1927: 64 és 51 cm átm. →Rudle Ignác öntötte. - Filiája Szentkút (1930-ig Mecsekszentkút), ahol 1700 e. kis templomocska épült Nagyboldogasszony, majd Fájdalmas Anya tiszt-ére. Kis pálos ktor állt itt 1787-ig. - Ter-én Szt Donátus-kpna van. - Plébánosai: 1948: Kovács József OFMConv, 1972: Csányi Imre. 1989-: Pécs-Rácváros látja el. - Lakói 1864: Magyarürög 355 r.k., Szentkút 111 r.k.; 1943: Magyarürög 648 r.k., 5 ev., 21 ref., Szentkút 118 r.k., 2 ev., 2 ref.; 1972: 1725 r.k., össz. 2032.; 1999: össz. 2000. Timár György

Schem. Qu. 1864:21; 1943:22; 1972:40; 1999:37. - Brüsztle III:919, 928. - Fáncsi 1976:95. - BMFN I:755, 757, 783, 798. - Györffy I:400. - Mező 2003:147, 436. - Timár 2003:59.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.