pék, sütő (lat. pistor, ném. Backer): népi tevékenységből a 13. század során alakult →kézműves mesterség. - A 16. sz: céhesedett. Már a 15. sz-tól kezdve különvált a cipó-, kalács-, kenyér-, perec-, rétes-, ostya-, zsemlyesütő és a cukrász. Különféle liszt, tej, tejföl, vaj, víz, kovász, só, ill. mák, dió, méz alapanyagokkal, szita, dagasztóteknő, nyújtótábla, -fa, üst, tűzhely, sütőkemence, -lap, lapát, mozsár, szakajtó használatával dolgozik. A szitált lisztet kovásszal, majd sós vízzel 2x dagasztja, majd kelteti. Táblán kenyérré (cipóvá, zsemlévé, kiflivé, pereccé) formálja, majd ismét kelteti. (A perecet sütés előtt forró vízbe mártja, a kalácsot tejjel dagasztja, a réteshez nem tesz kovászt, kinyújtva tejföllel locsolja és elteríti rajta a tölteléket, összesodorja.) Sütésnél a fölfűtött kemencéből a parazsat kivonja, a sütnivalót lapáttal beveti, megsülése után kivéve vízzel mosdatja. (A perecet parazsas kemencében, a rétest sütőlapon, az ostya-habarékot ostyasütőben süti.) A ~mesterség a városok közellátása miatt igen jelentős. - Mo-on kb. 40 önálló céh-szervezetük ismeretes, de sok közös molnár-~ céh működéséről is van tudomásunk. - Védősztjük a Madonna, céhjelvényeiken sűrűn megjelenik, különösen a molnárokkal közös céhekben. Mária mint „molnárnő” őrölte az isteni gabonát és sütötte azt „mennyei kenyérré”. - Különös módon a szegényeknek kenyeret osztó Árpád-házi Szt Erzsébet nevével a hazai ~céheknél nem találkozunk, holott ném. nyelvter-en az ún. fehérpékeknek közismert védősztje volt. B.I.-N.P.

Céhkat. 1-2. köt. 1975-76. - Grenser 15-16. - Bogdán 1984.

Pék János (Ajkarendek, Veszprém vm., 1910. okt. 31.-Kaposvár, 1974. júl. 24.): plébános. - Veszprémben 1930: éretts. 1930-35: teol. hallg., 1935. VI. 23: pappá szent. 1935. IX. 8: Káptalanfán, 1936. IV. 1: Taszáron, 1936. VIII. 10: Káptalanfán, 1938. IX: Szentbékkállán kp., 1939. V. 1: adm., 1939. XI. 1: Gyulakeszin kp., 1939. XI. 10: Szulokon adm., 1940. IX. 1: h. plnos. 1944. V: Volksbund-ellenes magatartása miatt a sváb többségű Szulokról távoznia kellett. 1946. II. 22: följelentésre, mivel „a magyar államrendőrséget folytatólagosan becsmérelte, a demokrácia s annak intézményei ellen izgatott”, internálták. Bánáss László pp. kérésére a BM. 318178/1946. sz. rendelete az internálást házi őrizetté mérsékelte, ~ VI. 10: átvette a pléb. vezetését. 1948. V. 10: a pécsi népbíróság 6 hónapi fogházra ítélte. 1950: Pacsán kp. 1954. IV: ismét letartóztatták. 1957. III. 19: Szulokon, 1961. VIII: Bálványoson, 1961. XI. 4: Fonóban h. plnos. Szulokon temették. - Káptalanfán telket és építőanyagot vásárolt a művelődési ház céljaira, és Esterházi Tamás gr. birtokából örökbérlethez juttatta a kisbirtokosokat. 1942: Szulokon államsegéllyel isk-t építtetett. A tp. leégett fazsindely tetőzetét 1941: eternittel fedette. Kálmáncsán kántortanítói állást, Homokszentgyörgyön önálló lelkészséget létesített. 88

Pfeiffer 1987:826. - Igen 1991. II. 1. (László István Péter: A börtönbe zárt egyh.) - Hetényi Varga I:454. - Diós 1999:167. (2478.)