palócok: magyar népcsoport a Felvidéken. - A túlnyomóan r.k. parasztság ~ elnevezése 1639 óta fordul elő m. népcsoport megkülönböztetéseként. Törzsterületük az Ipoly völgye. A kk. forrásokban a lengy., orosz polovci, plavci, 'kun', német Falben, örmény zartes, 'szőke, fakó, kese' jelentésű népnév kun (cumanus) népességet jelent. Rájuk utalhat 1232: a bélapátfalvi ktor Abbatia Trium Fontium de Beel Cumanorum, 'kunok bélháromkúti apátsága' említés. A polovec nevet a polovac, 'vadászni' igéből származtathatták, amely szóhoz a venator, spoliator, rapax, 'vadász, zsákmányoló, fosztogató' jelentés tapadt. A korai törv-einkben előforduló, és kir. szolgálatban álló latro, latrunculus elnevezések eredeti jelentése 'pénzért katonáskodó személy', de a harcban elöl járó, v. a kir. védelmét biztosító személyeket is így nevezték, azokat a csatlakozott katonai segédnépekből válogatták. Ha valóban kunok, beolvadásuk a magyarságba 13. sz. első felében befejeződött. A cumanus népességet pl. Pintér Sándor (1841-1915) és Vámbéry Ármin (1832-1913) a honfoglaló m-okhoz csatlakozott, a törökkel azonos törzsből származónak tartotta, akik részben a honfoglalás után telepedtek le hazánk ter-én, védőgyűrűt alkotva a meghódolt szlávok és a honfoglaló m-ok között. Idővel teljesen beleolvadtak a magyarságba, faji sajátságukat és népszokásaikat (részben) a 21. sz: is őrzik. Szete (v. Hont vm.) községtől K-re az Ipoly folyó mindkét partján telepedtek le. Számukat →Szeder Fábián OSB palóc tudós a 19. sz. elején Hont vm-ben 21.634-re tette. A m. köznyelvben az ált-tól megkülönböztetik a ~ nyelvjárását, népviseletét, a palóc szőttest, táncot stb. K.B.-88

Tud. Gyűjt. 1821:63. (Szeder Fábián: A Palóczokról eredetekre és Pannóniába való jövetelekre nézve) - Pintér Sándor: A palóczokról. Népismertető tanulm. Bp., 1880. - Uő: A népmesékről. XIII eredeti palócz mesével. Írta és leírta jó barátok számára ötven példányban. Losonc, 1891. - Ethnographia (1891: Pintér Sándor: A palócz születése, házassága és halálozása, Régi palócz táncznóták, A kimuzsikálás, 1903. Nyílt levél Katona Lajos úrhoz) - Hont vm. Bp., 1906. - Malonyay Dezső: Hont, Nógrád, Heves, Gömör, Borsod m. népe; A ~ műv-e. Bp., 1922. (A m. nép műv-e 5.) - Műveltség és Hagyomány 1965. (Paládi-Kovács Attila: A K-i ~ pásztorkodása) - Az egri múzeum évkönyve 7. (Eger, 1969: Kovács Béla: Kabarok és ~) - ~. Szerk. Bakó Ferenc. Eger, 1989.