pamut: gyapotból készült textil alapanyag. - 4000 é. egyiptomi, pakisztáni ruhamaradványok igazolják, hogy főleg a Nílus és Indus völgyében régóta termesztették a gyapotcserjét. A perzsa főtanács egyik rendelete név szerint is említi. Hérodotosz (Kr. e. 5. sz.) írja, hogy India lakóinak olyan növénye van, mely nem gyümölcsöt, hanem a →gyapjúnál is finomabb fehér szálakat terem, s ruhát készítenek belőle. A ~kelmét először a védikus írások említik. A növényt Kr. e. 300 k. Nagy Sándor hozta Eu-ba. A déli országok próbálkoztak termesztésével, de hamar visszatértek az olcsóbb és régóta bevált →len termesztésére. A drága ~szövetet csak a leggazdagabbaknak importálták készáru formájában. - Zohary szerint a zsidó nép a →babiloni fogságban sajátította el a gyapottermesztést, mely a Kr. e. 1. sz: már fejlett volt. Mások Pauszaniasz gör. íróra és utazóra hivatkozva (aki a 2. sz: júdeai ~ról írt) ezt sokkal későbbre teszik. Tény, hogy a gyapotfeldolgozás Ny-Ázsiában az 5. sz: kezdte visszaszorítani az addig tömeges méretű lentermesztést. - Az eu. ~ipar import alapanyagra épülve a 18. sz. végén kezdődött Angliában, addig a ~árukat K-ről szállították. - A Szentírásban Szuzában a perzsa kir. palotában a függönyök karpaszból és lilába játszó →bíborból voltak (Eszt 1,6). A héb. karpasz jövevényszó (vö. a szanszkrit karpasza, '~, gyapot' és a perzsa kirpasz, 'finom ~vászon' szavakból). Ky.Z.

Kereszty 1998:237.