🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > panszofia
következő 🡲

panszofia (gör.): egyetemes bölcsesség. - →Comenius szerint a ~ nem tárgyi ismeretek enciklopédikus rendszere, hanem az Istentől származó és hozzá vezető bölcsesség elemeinek rendszeres kibontása; nem mindentudás, hanem tudás a mindenségről. Aki a mindenségnek csak egy részét is alaposan kutatja, fölismerheti a mindenségben tükröződő isteni ősképet és kulcsot talál minden megismerésére. A tudás nem hatalom (miként Fr. Bacon vélte), hanem az ember fegyverletétele Isten színe előtt; nem a gőg, hanem a bölcsesség eszköze, a dolgok értelmének és összefüggésének őszinte belátása. A ~ nem zárt rendszer, hanem szüntelenül nyitott az élő Isten felé. **

Kranz 1978:361.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.