🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > parlamentarizmus
következő 🡲

parlamentarizmus: 1. a népképviseleti rendszer kormányzati formája, melyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat szétválasztották, s az állam népe, meghatározott időre, a többségi szavazattal választja meg politikai képviselőit. - A törv-hozó hatalmat a parlament (az egy v. kétkamarás ogy.) gyakorolja. A végrehajtó hatalmat gyakorló kormány felelős neki, de az államfő föloszlathatja, korlátozhatja. - 2. általánosítva a közéletben érvényes jogi formák összessége, mint pl. kérdezés, közbeszólás joga, szabad vita, szavazás, többség és kisebbség joga, az elnök joga, a szabályok betartatása a vitában, szavazásban stb.  88

Lukács 1955:452.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.