🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > paulikiánusok
következő 🡲

paulikiánusok: örmény eredetű eretnekség a bizánci birodalomban a 8-9. században. - Dualista nézeteikkel összekötő kapocsnak tekinthetők a →manicheizmus és a →bogumilok ill. →katarok között. Nevük Pál ap-ra utal, akinek nyomdokain kívánták megvalósítani őskeresztény elképzeléseiket. Alapítási legendájuk Szt Pál történetére támaszkodik. Vezetőik didaszkalosznak hívták magukat és Szt Pál munkatársai nevét vették fel. Az utolsó didaszkalosz, Szergiosz (követői a szergioták) alatt, 800-835: annyira megerősödtek, hogy üldözni kezdték őket. Arab területre menekültek, s 878: megsemmisültek. Nevük azonban a kk-ban tovább élt, s a Bulgáriában 2000: élő katolikusokat a 16-17. sz: katolizált ~ leszármazottainak tekintik. **

LThK 1993. VII:1487.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.