🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > pint
következő 🡲

pint (lat. pinta, media, ném. Mass, Bind): folyadék mérésére szolgáló, német előzményű űrmérték. - Első okl-es említése m-ul: 1393. Ivóedényből alakult bormérték. Országos mérték, de inkább a Dunántúlon, a Ny-i végeken dívott; elsősorban kocsmai italmérésnél használták. 2 icce, azaz 1,0-4,1 liter, gyakorta 1,6 liter. 137 alegysége közül a budai ~ a 17. sz. elejéig 1,67 liter, azután 1,83 liter, a kassai ~ 1,67 liter, a pozsonyi ~ 1593-ig 1,34 liter, azután 1,67 liter. B.I.

Bogdán 1991.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.