🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > poncolás
következő 🡲

poncolás: az ötvöstárgyak felületét ismétlődő motívumokkal díszítő eljárás. - A poncolóacél-verőtő 10-12 cm hosszú, 3-6 mm vastag, négyszög keresztmetszetű acélszerszám, melynek egyik végébe bevésték a kívánt minta negatívját. Ezt ütik kalapáccsal egyenletesen egymás mellé a díszítendő felületre. B.K.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.