🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > posztuláció
következő 🡲

posztuláció, felmentéskéréssel egybekötött választás: választói testületnek a választási cselekmény keretében az illetékes hatósághoz intézett kérelme aziránt, hogy egy olyan személyt, aki kánoni akadály miatt nem választható meg, az akadály alól felmentsen és a hivatalt számára engedélyezze. - A ~ a személy kiválasztásának kisegítő formája, hiszen olyan esetekben kerül rá sor, amikor a hivatalt egyébként választás útján kellene betölteni. Sajátossága, hogy ilyenkor a választók által legalkalmasabbnak tartott személy valamilyen kánoni akadály miatt nem nyerhetné el a hivatalt, s ezért az akadály alól felmentésre van szükség. Ebből következik, hogy nem kerülhet sor ~ra, ha a kívánt személyt nem tisztán egyhjogi (pl. az előírt életkor hiánya), hanem isteni v. természetjogi akadály (pl. az értelem használatának hiánya) teszi képtelenné a hivatalra. A ~ akkor lehetséges, ha az akadály alól felmentést lehet (vö. 85-86.k.) és szokás is adni (180.k. 1.§). - A ~ a hivatal betöltésének bizonyos mértékig rendellenes formája (anomália), mely eltérést jelent az illető hivatalra való alkalmasság követelményeit meghatározó egyh. törv-ekben kifejezett és az egyh. közösség javát előmozdítani hivatott irányulásoktól. Ezért a jog számos óvintézkedéssel szavatolja, hogy csak akkor kerülhessen rá sor, ha ennek a választók és a helyzet szempontjából valóban nyomós oka van. - ~t minden választás helyett szabad tartani, kivéve ha a jog másként rendelkezik (180.k. 1.§), akár megerősítésre szorul a választás, akár nem (vö. 182.k. 1.§). A megegyezés útján megbízott személyek nem végezhetnek ~t, hacsak ez a megegyezésben kifejezetten nem szerepelt (180.k. 2.§). - 1. A ~ érvényességének feltételei. a. A ~hoz nagyobb többségre van szükség, mint a rendes választáshoz. A ~ csak akkor érvényes, ha a jelölt a szavazatoknak legalább a kétharmadát kapta (181.k. 1.§). Ellentétben a régi joggal (180.k. 1.§), akkor sem elég a puszta abszolút többség, ha a többi szavazatok nem valaki másra adott választási szavazatok, hanem érvénytelenek v. más jelöltre adott ugyancsak ~val egybekötött szavazatok. b. A jelöltre szavazók kifejezetten kívánják az illetőt akkor is, ha nem felel meg bizonyos kánonjogi követelményeknek. Ezért a szavazatot a felmentéskéréssel választom (postulo), v. a választom v. felmentéskéréssel választom (eligo vel postulo) formulával ill. ezekkel egyenértékű szavakkal kell leadni (181.k. 2.§). Ha tehát valakit kétharmados többséggel választottak, de nem a fenti formulákkal, hanem egyszerűen a név felírásával v. a választom szó hozzáfűzésével, s az illetőről kiderül, hogy kánoni akadály miatt nem alkalmas a hivatalra, nem tekinthető felmentéskéréssel megválasztottnak. - 2. A ~ felterjesztése. A ~ eredményét a választói testület v. csoport elnökének (vö. 176.k.) kérelemként hasznos 8 napon belül fel kell terjesztenie az illetékes hatósághoz. Ha a hivatal betöltése egyébként megerősítésre szoruló választással történne, akkor ez az illetékes hatóság az, akire a választás megerősítése tartozna; ha pedig megerősítésre nincs szükség, akkor az a hatóság, aki a felmentés megadására jogosult (182.k. 1.§). Ha a felterjesztés nem történik meg a határidőn belül, a ~ hatályát veszti, a testület v. csoport pedig erre az esetre elveszti választási jogát. Így a hivatalt szabad adományozás útján a jog szerint illetékes hatóság töltheti be. Nem vesztik el azonban a választók jogukat az adott esetre, ha bebizonyosodik, hogy az elnököt a felterjesztéstől megfelelő akadály tartotta vissza, v. hogy a kellő időben való felterjesztést vétkes szándékból v. gondatlanságból mulasztotta el (182.k. 2.§). - A felterjesztés jogi hatásai a következők: 1) A testület/csoport a ~t már nem vonhatja vissza, hacsak az illető hatóság ebbe bele nem egyezik (182.k. 4.§), de felterjesztés előtt a ~ az abszolút többség szavazata alapján (vö. 119.k. 1) visszavonható. 2) Az illetékes hatóságnak lehetősége nyílik az engedélyezésre. A hatóság azonban nem köteles a ~ eredményét engedélyezni, s így az ilyen választás alapján a kijelölt személyt sem illeti meg semmiféle jog az engedélyezéshez (182.k. 3.§). - 3. Az engedélyezés. Az illetékes hatóságnak az az intézkedése, mellyel elfogadja a ~t. A hatóság az engedélyezésre nem köteles. Ha nem adja meg az „engedélyt”, a választás joga visszaszáll a testületre/csoportra (183.k. 1.§), mégpedig - eltérően a régi jogtól (182.k. 1.§) - akkor is, ha a választók tudatosan olyan akadállyal terhelt jelöltet terjesztettek fel, amely alól nem lehet v. nem szokás felmentést adni. Nehezen bizonyítható ui., hogy a választók tudatosan jártak el így. Ha a hatóság a ~ eredményét engedélyezte, ezt közölni kell azzal, akit megválasztottak, az illető pedig hasznos 8 napon belül válaszolni köteles a 177.k. 1.§ szerint (183.k. 2.§). Ha a jelölt az engedélyt elfogadja, azonnal teljes joggal elnyeri a hivatalt (183.k. 3.§), ha viszont elutasítja, a választás joga a választói testületre v. csoportra száll vissza (vö. 177.k. 2.§). Sz.Sz.A.

Erdő 2003:182.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.