primikérion (gör.): egyágú, vastag gyertya, mely a bizánci rítusú templomban püspöki liturgia alatt a szentségház fölé helyezve ég. A ~ jelzi, hogy a pp. misézik, egyben jelképezi a pp-nek az egyhm-ben betöltött egyedülálló méltóságát. - A lat. szert-ban is használatos, szintén a főoltáron 7. gyertyaként. P.I.
G.k. szert-tan 1937:36.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.