🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > proletár
következő 🡲

proletár (a lat. proles, 'gyermek' szóból): 1. A Servius →Tullius (Kr. e. 578-534) róm. kir. által bevezetett társad. felosztás szerint a szabadok 6 osztálya közül az elsőbe tartoztak a legelőkelőbbek és leggazdagabbak, a classici (innen a klasszikus szó), az utolsóba, a hatodikba a proletarii, a legelesettebbek, akiknek ált. semmijük nem volt, csak a sok gyermek. - 2. a →marxizmus nyelvében szoros értelemben az anyagi javakkal nem rendelkező, ezért a →tőke hatalmára épülő társadalomban esélytelen, munkáltatójának teljesen kiszolgáltatott ipari munkás; tágabb értelemben minden dolgozó munkás, a nagybirtokok cselédsége, agrárproletárok stb., akik munkával keresték kenyerüket. 88

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.