provizórium (lat. 'ideiglenes állapot'): hazánk történetében az önkényuralmi korszaknak az udvarhű történetírók által elterjesztett meghatározása. - 1. Bach-féle ~, 1850. szept. 13.-1859. aug. 22. Belügymin. rendelettel a mo-i pol. hatóságokat átalakították. A közigazg. élére helytartót neveztek ki. Mo-ot 5 közigazg. ker-re osztották, élükön cs. kir. főispánokkal. A kerületeket megyékre osztották, élükön cs. kir. megyefőnökökkel. A megyék járásait cs. kir. járási biztosok irányították. A katonai és polg. kormányzás összefonódása mellett a közigazg-t és bíráskodást szétválasztották. - Kinevezett katonai és polg. kormányzó 1851. IX. 12-1860. III. 30: Albrecht főhg.; 1860. IV. 19-X. 20: Benedek Lajos tábornok. - 2. Schmerling-~, 1861. nov. 5.-1865. júl. 27. Anton Schmerling állammin. országlásának korszaka. Uralkodói leirattal új kormányzási rendet vezettek be az ogy. VIII. 22-i föloszlatása utáni belpol. válság megoldására. Az fölfüggesztette a Helytartótanács testületi hatáskörét, föloszlatta a törvényhatóságokat, katonai bíráskodást léptetett életbe. Kir. helytartó XI. 5-: Pálffy György gr. altábornagy. 1865. VI. 8: a Helytartótanács hagyományos hatáskörét visszaállították, VII. 1: a katonai bíráskodást korlátozták. A VI. 8-i birod. tanácsban leszavazott Anton Schmerling lovag állammin. VI. 27: lemondott; VII. 27-i fölmentetése után megkezdődtek a Habsburg-m. →kiegyezési tárgyalások. 88

Berzeviczy II-III. - Hóman-Szekfű V:664.