🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > pusztásodás
következő 🡲

pusztásodás: falvak elnéptelenedése. - A nagy kk. járványok (pl. pestisjárvány), ill. tör. hódoltsági ter-en a háborúk és sarcolások következményeként a falvak elnéptelenedtek. 1526-1716: a tör-ök nem építettek s nem telepítettek, a Balkánról csak lassan szivárogtak be a bolgárok, oláhok, rácok stb. 1625-27: az alföldi határszélen a törökök 45 falut meghódítottak, 102 helységet, 488 házat és pajtát egészen v. részben fölégettek, elhajtottak 152 ezer barmot. 1627-42: meghódítottak 326 falut, meggyilkoltak 1194 embert, elhajtottak 13.664 marhát, 2190 juhot, évente kb. 35 ezer Ft-tal emelték az adót. 1669-ig a hódoltságban az Alföldön 900 helység lett pusztává, helyüket rendszerint kőtp-juk romjai jelezték. 1738: a bánáti betörés után a törökök néhány hónapra megszállták az orsovai, karánsebesi, verseci, palánkai és csákovai kerületet, s a becskereki egy részét, mely ott a már telepített falvak egy részét is pusztává tette. 88

Szentkláray 1879:32.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.