pálinka (a tót palenkából), égetett bor: gyümölcsből (szilva, szelíd és vadkörte, barack, szeder, málna stb.), szőlőtörkölyből, borseprőből vagy gabonából párolt szeszesital. - Régen égett bor volt a neve. A bodzából és borókamagból főzött ~ inkább orvosság, az utóbbi erdélyi neve fenyővíz. **
MN I:90.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.