pánszlávizmus: vallási-politikai eszme és törekvés a szlávság egy birodalomban való egyesítésére; a fajelmélet egyik változata. - Apostolainak Palacký és Safarik cseh tudósokat és Jan Kollar (1793-1852) tót ev. lelkészt tekintik, aki a ~ eszményét 1832: kiadott Slavy dcera c. epikus költeményében fogalmazta meg: „minden szláv folyó orosz tengerbe ömöljön”. Követői - orosz vezetéssel - pol. célnak Panszlavia birod. megteremtését, legfőbb ellenségüknek a m-okat tekintették, akik ezer éve szétszakították az É-i és D-i szlávokat. 1848. V. 31: Prágában Safarik tanár elnökletével a Habsburg monarchia szlávjai megtartották az I. pánszláv kogresszust, melyen a monarchia szlávjainak egyesülését, É-on és D-en önálló államot követeltek, de gyűlésüket a bécsi kormány katonasággal föloszlatta. Tót résztvevői, Hurban, Stur és társai Turócszentmártonban követelték a tótok „felszabadítását” a m. iga alól, szabadcsapatot szerveztek a m. forr. ellen, amit a nemzetőrök néhány nap után szétkergettek. - A ~t mint pol. fegyvert a krími háború után ismerték föl a cári udvarban, s a 'guruló rubel' révén megkezdték terjesztését. 1867: a m. →kiegyezés a csehekben, mivel abból kimaradtak, a magyarellenességgel együtt a ~t erősítette, s miután 1871: a cseh kir. koronázása is elmaradt, az orosz csoportokkal barátkozva támogatták az osztr. törekvéseket. Az →Osztrák-Magyar Monarchiát balkáni pol. sikerei egyre inkább szembeállították Oroszo-gal, amit 1890: az orosz-fr. szöv. véglegesített. 1904: a brit-orosz szöv-ben a ~sal rokonszenvezők köre kiegészült az angol-fr. antanttal. - A kat. egyh-zal is szembenálló, a →szabadkőművesség által támogatott ~ részcéljait valósította meg 1919-20: a →versailles-i békerendszer, amikor az addig nem létezett, össze nem tartozott ter-eken a soknemzetiségű Csehszlovákiát (1919-39: és 1945-92: létezett, lakóinak 32,3 %-a nem szláv) és Jugoszláviát (1919-41: és 1945-91: létezett, lakóinak 17 %-a nem szláv) államként, szláv egyeduralommal létrehozta. - 1920 u. a SZU-ban a ~t reakciós elméletnek nevezték ugyan, de áttelepítéssel, egyházüldözéssel, iskolapol-val stb. szlávosították a lakosságot. - 1945. V: a II. vh. eu. befejezése után a szovjet érdekterület Ny-on az Oderáig, a Lajtáig s a Dráváig való kiterjesztésével a ~ elérte célját, egy hatalom alatt egyesítette (a föltámasztott Jug. kivételével) a szlávok döntő többségét. 1944-45-tel a ~ legdurvább évei kezdődtek Közép-Eu-ban. 1944. X-től a délvidéki vérbosszúban (→vérbosszú Bácskában) kb. 40 ezer magyart, több tízezer r.k. németet és horvátot mészároltak le a szerb partizánok. 1945. IV: a →kassai kormányprogramot beteljesítő (2004-ig nem hatálytalanított) Beneš-dekrétumok sorozata a felvidéki kb. 850 ezer m-t (a németekhez hasonlóan) minden jogától megfosztotta, kb. 100 ezer főt elűzött lakhelyéről, kb. 450 ezer főt kényszerített →reszlovakizációra, a g.k. egyh-at (javait elkobozva) igyekezett beolvasztani a g.kel. egyházba. A kat. és prot. műveltségű közép-eu. szlávság - főként a lengy-ek - elutasították a g.kel. alapozású orosz kultúra átvételét, ill. felsőbbrendűséget hirdető, bolsevista pol. rendszerét. A ~ a →máltai paktum utáni globalizációval jelentőségét vesztette. 88

Héya Mihály: A ~ mint egységes államfogalom földr. képtelenség, rögeszme. Bp., 1883. - Pechány Adolf: A ~ múltja és jelene. Nyitra, 1886. (Klny. Felsőmo-i Nemzetőr) - Steltzer Frigyes: Pánszláv világ az Alföldön. 1. füz. Újvidék, 1887. - Miticzi Béla, R.: ~ és ellenszerei. Nyitra, 1902. - Spectator. Egy időszerű nemzetiségi pol. kérdés. (Mo. és a ~ apostolai) Zólyom, 1908. - Masarik, Garrigue Thomas: Az új Eu. A szláv álláspont. Ford. Domby László. Kassa, 1923. - Rátz Kálmán: Az oroszo-i csehszl. légió tört. Bp., [1930] - Beneš, Edvard: Nemzetek forr-a. Ford. Donner Pál. 1-3. köt. Pozsony, [1936] - Rátz Kálmán: A ~ tört. Bp., 1938. - Gecse Géza: Bizánctól Bizáncig. Epizódok az orosz ~ tört-éből. Uo., 1993.