Quicumque (lat. 'aki csak'): a Szent Atanáz-féle →hitvallás. - Nevét kezdőszava után kapta. 40 rövid mondatból áll, s a lit. hitvallásokkal szemben →anatémákat is tartalmaz. 1. része a szentháromságtant, a 2. a megtestesülést és a megváltás legfontosabb tényeit foglalja össze. Kezdő és zárórésze a felsorolt hitigazságok üdvösséghez nélkülözhetetlen voltát hangsúlyozza. - A 7-17. sz: Szt Atanáznak tulajdonították, de őt az eredetileg lat. szöveg, a tartalom és a nyelvezet kizárja. Szerzőként felmerült Arles-i Honoratus, →Venantius Fortunatus, Poitiers-i Szt Hilarius, Sevillai Szt Izidor és mások. Mivel Arles-i Caesarius idézi a ~ első részét, vsz. Galliában keletkezett. - A ~ tartalma és szóhasználata Atanáznál későbbi, a kalkedoni zsin. (451) körüli időkre utal. Keletkezési idejét így 500 k-re feltételezik. Az autuni zsin. 670 k. elrendelte, hogy a papoknak meg kell tanulniuk a ~ szövegét. A 10. sz. előtt Ny-on vasárnapokon prédikáció előtt imádkozták. A Ny-i teol-ok következetesen idézik a görögökkel folytatott →filioque-vitában. A reformátorok rendkívül nagyra értékelték, az anglikán lit-ban mindmáig használják. A 9. sz. óta a vasárnapi zsolozsma része volt, 1955-70: Szentháromság vasárnapján a primában imádkoztuk. **

LThK VIII:937.