🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Radó
következő 🡲

Radó (1889-ig Bürgner) Gyula (Nagyölbő, Vas vm., 1882. márc. 6. - Szekszárd, 1976. júl. 28.): ügyvéd, ogy. képviselő, múzeumi teremőr. - Zsidó család gyermeke, szüleivel együtt 1931: katolikus lett. A pápai ref. főgimn. éretts., 1899-1904: a bpi Tud.egy. joghallg., 1906: jogból drált, 1910: ügyvédi vizsgát tett, Bpen irodát nyitott. 1914. VIII: a cs. és k. 3. vártüzérzászlóalj t. főhadnagyaként az orosz harctéren 1915. III. 22: Przemyslnél megsebesült, fogságba került, a SZU-ból 1922: az elítélt hazai kommunistákért túszként visszatartott fogoly tisztek második szállítmányával térhetett haza. Szekszárdon nyitott irodát. 1937-: a Független Kisgazdapárt (FKgP) tagja, majd Tolna vmi főügyésze. 1944. X. 19: letartóztatták, XI. 18: a nagykanizsai internálótáborba hurcolták, 1945. III: szabadult, Szekszárdon ügyvéd. 1947 nyarától a →Demokrata Néppárt (DNP) tagja, →Perr Viktor apátplébános fölkérésére képviselő-jelölt, VIII. 31: a →kékcédulás választás után a DNP Baranya és Tolna vmi listáján megválasztották. 1949. II. 4: a DNP önfeloszlatása után az ogy. IV. 12: föloszlatásáig független képviselő. V: az ÁVH reakciós személyként megfigyelte, nem kívánt →békekölcsönt jegyezni. Városi házát lefoglalták, 1953. II-1956. X: családjával a szekszárdi szőlőhegyi présházába telepítették, 1956. X: beköltözhettek saját házuk szoba-konyhás lakrészébe. 1957. VIII.- 1958. VIII: a szekszárdi r. k. egyhközs. jogtanácsosa. 1957-58: a forr. Tolna megyei vez-inek perében a vádlottak védője, 1958. VIII. 14: az Ügyvédeket Felülvizsgáló Biz. kizárta az ügyvédek közül. Éjjeliőr, portás, 1964-től a Béri Balogh Ádám Múz. teremőre. Sokat tett a sportkultúra fejlesztéséért. Bpen 1911 k. az MTK birkózószako. vez-je, Szekszárdon jégpályát létesített, evezősszako. szervezett, kezdeményezésére építették a városi fürdőt. A Szekszárdi Törekvés Sportegyes. birkózószako. vez., egyben edzője.  88

Ogy. alman. 1947/49. Bp., 2005. - Gulyás-Viczián XXII: (kz-ban)

Radó Polikárp János, OSB (Sopron, Sopron vm., 1899. márc. 11.-Pannonhalma, 1974. nov. 21.): tanár, liturgiatörténész. - A gimn-ot Sopronban és Győrben végezte. 1915. VIII. 6: lépett a r-be. 1918-23: Innsbruckban tanult, liturgiatört-ből drált J. A. →Jungmannál. 1922. VI. 29: pappá szent. 1923: Győrszentivánban kp., 1924-30: a pannonhalmi főisk. biblikus tanára, tp. gondnok, 1925-30: hitokt. is. 1929: a SZIA I. o. tagja. 1930/31: Rómában tanult. 1931: Pannonhalmán főisk. tanár. 1933: Ménfőcsanakon lelkész, 1935: Győrött gimn. tanár, 1937: Bpen gimn. és teol. tanár, 1944-50: egy. mtanár. A teol. karon m. liturgiatört-et adott elő. 1950-71: a R.K. Hittud. Akad. prof-a. - 1967-71: a Teológia szerk-je. Tud. munkássága a biblikum, főként a lit. ter-éhez kötődik. 100-nál több kv-et, nagyobb tanulm-t írt. A →liturgikus mozgalom egyik apostola volt. - M: A kerség szt kv-ei. I. ÓSz. Bp., 1928. (Szt István kv-ek 59-60.); II. ÚSz. Uo., 1929. (uaz 64-65.) - Az ósz-i kinyilatkoztatás tört. Hittankv. a gimn. 2. o. számára. Rajeczky Benjaminnal. Uo., 1930. - Kis misekv. a hívek használatára. Kühár Flórissal. Uo., 1932. - Lit. lex. Uazzal. Komárom, 1933. - A maradék megtér. Kurzweil (Karsai) Gézával. Pannonhalma, 1933. (A Pannonhalmi Szle kvtára 7.) - A kat. lit. Hittankv. a gimn. 4. o. sz. Rajeczky Benjáminnal. Bp., 1936. - Az ÓSz tört. a Szentírás alapján. Uo., 1937. - Az Úr születésének évszaka. Uo., 1939. (SZIA Hittud-bölcs. o. ért-ei III. 4.) - Hazánk legrégibb lit. kv-e, a Szelepcsényi-kódex. Uo., 1939. - A Biblia tört. a m. nép számára. Varga Ottóval. Uo., 1940. - Index codicum manuscriptorum liturgicorum Regni Hungariae. Uo., 1941. (OSZK kiadványai 14.) - Esztergomi kvtárak lit. kéziratai. Pannonhalma, 1941. - Opus Dei. (Imádságai) Uo., 1942. - Adalékok a m. lit-tört. bibliogr-jához. Uo., 1942. - Az Egyh. szentjei. Szerk. Kühár Flórissal és Szunyogh X. Ferenccel. Bp., 1943. - Nyomtatott lit. kv-eink kézírásos bejegyzései. Uo., 1944. (OSZK kiadványai 19.) - A vtság emlékei. Uo., 1944. (Ker. remekírók 2.) - Repertoire hymnologique des manuscrits liturgiques dans les bibliotheques publiques de Hongrie. Uo., 1945. - Tiszazúgi tört. Uo., 1945. - Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae. Tom. I. Libri liturgici ad missam pertinentes. Uo., 1947. - Az anyaszentegyh. istentiszt-e. Hittankv. Rajeczky Benjáminnal. Uo., 1947. - Mittelalterliche liturgische Handschriften deutscher, italienischer u. französischer Herkunft in den Bibliotheken Südost-Europas. Miscellania liturgica in honorem C. L. Mohlberg. 2. köt. Róma, 1949. - Ahogy őseink imádkoztak a budavári Nagyboldogasszony Főtp-ban. Bp., 1949. - Töviskoszorú. A nagyböjt és nagyhét magyarázata a m. nép számára. Veszprém, 1949. - Árpádházi Szt Erzsébet. Sík Sándorral és Meszlényi Antallal. Bp., 1957. - Biblikus jegyzetek az úsz-i Szentírás 1. köt-éhez. Uo., 1955; 2. köt. Uo., 1957. - Nándorfehérvár. Oratórium szövegkv. Megzenésítette: Tamás G. A. OFM. 1956. Hanglemezen is. - Az egyh. év. Uo., 1957. - Melodiarium Hungariae Medii Aevi I. Hymni et Sequentiae. Összeáll. Rajeczky Benjámin. XI-LII: Forrásszövegek ismertetése. Uo., 1957. - Enchiridion Liturgicum Conplectens Theologiae sacramentalis et dogmata et leges. 1-2. köt. Róma, 1961; 1966. - Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitropharum regionum. Mezey László gondozásában. Bp., 1973. - A megújuló istentiszt. Uo., 1973. - Szerk. Bpen 1944: Az egyházatyák szentbeszédeiből sorozat 1-6. és a Keresztény remekírók sorozat 10-15. köt-ét. **

Schermann 1940. - Régi és új a lit. világából. Szerk. Szennai András. Bp., 1975. (életrajzzal) - PN 1987:173. (1322.)


Radó (1889-ig Bürgner) Gyula (Nagyölbő, Vas vm., 1882. márc. 6.–Szekszárd, 1976. júl. 28.): ügyvéd, ogy. képviselő, múzeumi teremőr. – Zsidó család gyermeke, szüleivel együtt 1931: katolikus lett. A pápai ref. főgimn. éretts., 1899–1904: a bpi Tud.egy. joghallg., 1906: jogból drált, 1910: ügyvédi vizsgát tett, Bpen irodát nyitott. 1914. VIII: a cs. és k. 3. vártüzérzászlóalj t. főhadnagyaként az orosz harctéren 1915. III. 22: Przemyslnél megsebesült, fogságba került, a SZU-ból 1922: az elítélt hazai kommunistákért túszként visszatartott fogoly tisztek második szállítmányával térhetett haza. Szekszárdon nyitott irodát. 1937–: a Független Kisgazdapárt (FKgP) tagja, majd Tolna vmi főügyésze. 1944. X. 19: letartóztatták, XI. 18: a nagykanizsai internálótáborba hurcolták, 1945. III: szabadult, Szekszárdon ügyvéd. 1947 nyarától a →Demokrata Néppárt (DNP) tagja, →Perr Viktor apátplébános fölkérésére képviselő-jelölt, VIII. 31: a →kékcédulás választás után a DNP Baranya és Tolna vmi listáján megválasztották. 1949. II. 4: a DNP önfeloszlatása után az ogy. IV. 12: föloszlatásáig független képviselő. V: az ÁVH reakciós személyként megfigyelte, nem kívánt →békekölcsönt jegyezni. Városi házát lefoglalták, 1953. II–1956. X: családjával a szekszárdi szőlőhegyi présházába telepítették, 1956. X: beköltözhettek saját házuk szoba-konyhás lakrészébe. 1957. VIII.–1958. VIII: a szekszárdi r. k. egyhközs. jogtanácsosa. 1957–58: a forr. Tolna megyei vez-inek perében a vádlottak védője, 1958. VIII. 14: az Ügyvédeket Felülvizsgáló Biz. kizárta az ügyvédek közül. Éjjeliőr, portás, 1964-től a Béri Balogh Ádám Múz. teremőre. – Sokat tett a sportkultúra fejlesztéséért. Bpen 1911 k. az MTK birkózószako. vez-je, Szekszárdon jégpályát létesített, evezősszako. szervezett, kezdeményezésére építették a városi fürdőt. A Szekszárdi Törekvés Sportegyes. birkózószako. vez., egyben edzője. 88

Ogy. alman. 1947/49. Bp., 2005. – Gulyás–Viczián XXII: (kz-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.