🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Raguza
következő 🡲

Raguza, Dubrovnik (lat. Ragusa): 1. kikötőváros Dalmáciában (Horváto.) az Adriai-tenger keleti partján. Lakói 1995: 33.000 fő, 87% r.k. - A római korban Kr. u. 164: Rhausium falu Illyricum prov-ban. ~t a 7. sz: epidaurumi menekültek alapították, 10 km-re É-ra a gör-róm. Epidaurumtól (19. sz: Ragusa vecchia), mert településüket avar szövetségben a szlávok földúlták. 867-868: visszaverték a 15 hónapig tartó szaracén (arab) ostromot. A 9. sz.-1175: Rausion (Ragusion) néven a bizánci birod-hoz tartozott, de megőrizte res publica címét és városi önállóságát. 1171: a velenceiek a Bizánc elleni háborúban megszállták. 1192: ~ vám nélkül kereskedhetett a bizánci birod-ban, ezzel Velence vetélytársa lett az Adrián és a Földközi-tengeren. Amikor a 4. →keresztes hadjárat során 1204. IV. 12: elfoglalták Konstantinápolyt, ~ 1205: elismerte Velence fönnhatóságát, ennek ellenére az adriai K-i partvidék legfontosabb városa lett. A ~i közt. élén álló dózse (rector iudex) irányította a választott kistanácsot és az összes patriciust magába foglaló nagytanácsot (a főbírói tisztséget jogvégzettséghez kötötték), fölöttük állt a Velence által kinevezett prorevisor. A m. IV. Bélával (ur. 1235-70) és Balduin lat. cs-ral rokon (Nagy) Uros (1243-77) szerb uralkodó ellen 1253: a bolgárokkal szövetkezve ~ háborút vesztett, ezért évi 2000 arany adót kellett fizetnie. 1332: megszerezte Stagnót. A m-velencei háborúban I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) vezére, Csúzi János bán Dalmáciában támadt a velenceiekre, a tengerparti városok 1357: Zárával együtt önként hódoltak a m-oknak; a kir. sereg a szárazföldön, Treviso felől szorongatta Velencét, mely békére kényszerült. 1358. II. 18: a zárai békében Velence egész Dalmáciáról lemondott Durazzo határáig. Veglia (a Frangepánok birtoka) is m. uralom alá került. I. (Nagy) Lajos fennhatóságát ~ 1358: ismerte el, önállóságát és arisztrokratikus közt. alkotmányát megtartotta. Mo. csak a m. ünnepek megtartását, a m. kir. lobogó használatát és szükség esetén a ~i hadihajók igénybevételét kívánta; ennek fejében ~ a m. kirság védelmét élvezte. 1360-: ~ választhatta meg (ezután rectornak nevezett) gr-ját. - Velence a békét megszegte, I. (Nagy) Lajos 1378: mint Carrara, Ferrara és Genova szövetségese szállt táborba. 1381: a →torinói békében Dalmácia m. uralom alatt maradt; a dalmátok 35 ezer arany értékű m. árut vihettek s adhattak el Velencében, 20x annyit vihettek ki, kivéve a sót, melyért ~ a m. kir-nak évenkint Szt István napján 7 ezer aranyat fizetett Budán. - A Balkán-fszg-en kereskedve ~ meggazdagodott. A 14. sz-tól gyógyszertáruk, kórházuk, aggmenházuk volt, vízvezetéket építettek. 1413-17: ~hoz tartozott Lesina, Brazza és Curzola is. 1420-27: megvette a Canali partvidéket, majd Meleda szg-ét. Az 1526-ig tartó m. uralom alatt, mely évi adóból és a m. helyőrség eltartásából állt, ~ bonyolította le csaknem az egész Balkán kereskedelmét. Ez ~ virágkora, flottája 200 gályából állt. A tör. veszély miatt kiépítette erődeit: San Lorenzót, Revelinót, Margheritát és Imperiált. I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) halálakor gyászmisét tartottak. Bosznia és Hercegovina után 1482: már Castelnuovo is a tör-é lett, ~ is kénytelen volt a szultánoknak évi 12.500 aranyat fizetni, de ezzel megóvták városukat a tör. megszállástól. A ~i közt. a 16-18. sz: réz- és ezüstpénzeket veretett, rendszerint Krisztus és ~ védősztje, Szt Balázs képével. A tallérnagyságú pénzeken a város rektorának mellképe s koronás címere látható. - A világkeresk. utak óceánokra kerülésével ~ virágkora véget ért, az 1667-i földrengés keresk-ét és gazdagságát csaknem egészen tönkretette. 1699: a →karlócai béke biztosította ~ függetlenségét, de a közt. továbbra is adózott a töröknek; 1703-1804: már csak minden 3. évben. 1718: a →pozsareváci béke megszabta ~ ter-ét, mely Klektől, a Canale della Narentától Sutorináig terjedt. - II. József (ur. 1780-90) megbízta →Pray György SJ történetírót, hogy bizonyítsa be a m. kir. jogát Dalmáciára, aki összeállította a bizonyító okmányokat. - 1797. X. 17: a campoformiói béke megszüntette a velencei közt-ot. A Habsburgok a →Magyar Szent Korona jogán megkapták ~val együtt Dalmáciát. - A napóleoni háborúkban 1805: Marmont tábornok fr. serege elfoglalta ~t, megkapta a ~ hercege címet. I. Napóleon (ur. 1804-15) cs. 1808: a ~i közt-ot előbb az itáliai, 1811: az újonnan alapított illír kirsághoz csatolta. 1813: ang. segítséggel fr-ellenes fölkelés tört ki, 1814: osztr. csapatok a brit flotta támogatásával elfoglalták. A →bécsi kongresszus 1815: a Habsburg birtokká tett Dalmáciába kebelezte. 1848 tavaszán és nyarán a fiumei Giovanni Bratich (mint m. megbízott) ~ban szervezkedett, hogy visszacsatolását elősegítse; meg is nyerte a város ekkor még ol. többségű lakosságát. - Kikötője a 9 km-re levő Gravosa halászfalu volt, melyet hozzá csatoltak. Lacroma, ~hoz tartozó sziget, ~tól D-re, ¾ km² ter., a 18. sz. végén elhagyott bencés ktor romjaival. A szigeten a cs. kastélyt és parkot Rudolf trónörökös halála után I. Ferenc József kir. (ur. 1848-1916) a domonkosoknak adományozta. - 1919. X. 10: a Saint Germain-i béke a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz (1929-41: Jug.) csatolta. 1941. IV: ol. és ném. csapatok elfoglalták. 1945-1991. IV. 25: a Jug-n belüli Horvát Szoc. Közt., azóta a független Horváto. része. 1991. VIII-1995. XII. 14: a délszláv háború idején a montenegróiak ostromgyűrűbe fogták, de elfoglalniuk nem sikerült. - A 11. sz: épített domonkos tp-ban őrizték 1771-ig a →Szent Jobbot. - 2. püspöki székhely: →raguzai érsekség. Ho.Lá.-88

Pray György: Comentacio historica qua regibus Hungariae in Dalmatiam et mare Adriaticum. Pozsony, é.n. - Fejér Győző: Dalmatia cum Hungariae nexus. Buda, 1834. - Dechant: Die Münzen d. Republik Ragusa. Wien, 1870. - Gelcich: Dello sviluppo civile di R. Ragusa, 1884. - Diplomatarium Ragusanum. R. és Mo. összeköttetéseinek oklevéltára. Összeáll. Gelcich József. Bev. és jegyz. ellátta Thallóczy Lajos. Bp., 1887. - Schem. Ragusiens. Raguza, 1900:5. (Series chronologia antistitum dioec. Epidauritanae et Ragusinae) - Pallas XIV:359. - Szabó László: Az Adria szigeteinek és K-i partjának tört. helynevei. Bp., 1915:33.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.