🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Reiner
következő 🡲

Reiner Gyula (Martonfapuszta, Zala vm., 1841. jan. 25.-Veszprém, 1916. szept. 13.): kanonok. - A gimn-ot Pécsett és Szombathelyen, a teol-t Veszprémben végezte, 1863. VIII. 1: pappá szent. 1864. IX. 18: Inkey József br. családjánál házikp., 1870: Szulokon plnos, 1900. XI. 9: ercsi c. apát, 1802: esp., 1909. IV. 22: veszprémi knk., s az Aggpapok int-ének felügy-je. - A szuloki tp-ot 1871: és 1893: kívül-belül megújította, 1911: kifestette, 1915: színes ablakokkal, új orgonával látta el; 1872: átalakíttatta a pléb-házat, 1885: tanítói, 1895: óvónői lakást építtetett, 1910: megnagyobbíttatta az óvodát, 1901: kp. állást szervezett. - M: Veszprémi Hírl. 1904:38, 39. sz. (A szuloki pléb. tört.). 88

Schem. Vesp. 1916:244. - Veszprémi Hírl. 1916:38. sz. - Pfeiffer 1987:221.

Reiner Gyula (Bp., 1894. dec. 14.-Győr, 1943. ápr. 3.): plébános. - 1917. IV. 15: pappá szent., ppi titkár, 1919: ppi levtáros, 1921: a kisszem. prefektusa. 1926. VIII. 14: Győr-Sziget plnosa. - Győrött 1933. IV. 2-V. 21: és 1933. XI. 26-1938. I. 30: a Dunántúli Hírlap fel. szerk-je és fel. kiadója. 88

Schem. Jaur. 1918:209; 1940:142; 1943:190. - Horváth 2000:132. (141.)

Reiner Imre (Versec, Temes vm. 1900. aug. 18.-Lugano, Svájc, 1987. aug. 21.): festő, fametsző, rézkarcoló, betűtervező. - Temesvárt szobrászatot tanult, az oláh megszállás elől Bp-re költözött. 1920: Ny-ra távozott, hogy világot lásson és a műv. pályára fölkészüljön. Frankfurtban, majd a stuttgarti Áll. Akad-n kv-művészetet tanult. 1922: állított ki először. 2 évet az USA-ban töltött, de tervei meghiúsulván 1925: visszatért Stuttgartba. 1927: elkészült reklámbetűnek különösen alkalmas talpnélküli antikvája, a Meridian. Legjelentősebb alkotása a klasszikus antikvák családjába tartozó Corvinus. Később egymás után tervezte meg híressé vált betűtípusait (Marura, Reiner Script, Reiner Black, stb.). Betűtervezésen kívül festett, rézkarcokat, fametszeteket készített. Párizsból 1931: Svájcba költözött, a Lugano melletti Ruviglianában telepedett le. 1945 u. absztrakt festményeket és grafikákat is készített. Rajzaival, rézkarcaival, fametszeteivel kiadták Cervantes: Don Quijote, Chamisso: Peter Schlemil, Heine: Firenzei éjszakák, Hésziodosz: Munkák és napok, Homérosz: Iliász, Puskin: Pikk dáma, Voltaire: Babiloni királyleány (1943), Rilke: Le roses (1951), Arisztophanész: Békák (1961), Madarak (1965), Békesség (1965), Ezopus fabulái (1968), József Attila: Am Rande der Stadt, ford. és válogatta Gosztonyi Sándor (1962) c. kv-ét. Fametszés illisztrációit fonadékszerű metszésvezetéssel készítette. A kiáll-okon bemutatott műveit albumokban is megjelentette. - M: Typo-Grafic. 1-2. köt. Basel, 1943. (3. kiad. 1950) - Beispiele für Typographie und Illustration. H.n., 1946. - Modern and Historical Typography. Basel, 1948. - Wunsch und Gestaltung. H.n., 1949. - Ein Brief an den Sohn. Ruvigliana-Rosküde-Kobenhavn, 1979. - Vom Rot und vom Schwarz. Basel, 1991. Bo.Gy.

Új Látóhatár 1975:349. (Molnár József: ~. Köszöntés 75. születésnapjára.) - Széplaki 1977:111. - Bölöny VIII:70. - Borbándi 1992:301. - Nagy 2000:819.

Reiner Irma, Szentirmai Elekné (*Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm., 1878): konvertita írónő, műfordító. - M: Szt Zita. Bp., 1917. - Petike az Úr Jézusért. Fr-ból ford. Uo., 1921. - Jézus Szentséges Szívének szívének kis breviáriuma. Kis zsolozsmák a hétnek minden napjára, a szentmise imáival. Fr-ból ford. Uo., 1921. [4. kiad. Uo., 1924. (3000 péld.) (kiadás jelzése nélkül Kolozsvár, 1925; 5. kiad. Bp., 1928; új kiad. Uo., 1936)] - Szt Ottó bambergi pp., Pomeránia apostola. Uo., [1931] (Szentek országa 21.) - Az oltár előtt. Rövid beszélgetések a szentségi Jézussal. Sp-ból ford. Uo., 1938. - Kilenced a tisztitótűzben szenvedő lelkekért. Összeáll. Rákospalota, [1942] 88

Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Reiner János (Nagybecskerek, Torontál vm., 1865. jún. 22.-Bp., 1938. aug. 27.): jogász, egyetemi tanár. - A gimn-ot Gyulafehérvárt, a jogot Bpen végezte, ahol 1886: jogi, 1887: államtud. dr-rá avatták, 1889: ügyvédi okl-et szerzett, a bpi egy. az egyhjog mtanárává képesítette s kinevezte az államtud. államvizsgabiz. tagjának. 1894: az ügyvédvizsgáló biz. és a SZIT tud. és irod. o. tagja. Kir. kinevezéssel (a kar javaslata nélkül) 1903. IX: egy. ny. rk., 1915. X. 15-1935. VII. 1: nyugdíjazásáig az egyhjog ny. r. tanára. Magánjoggal foglalkozott. 1902. V. 9: a MTA l., 1915: a SZIA III. o. tagja, 1916-37: főtitkára. Élete alkonyán szépirod-mal is foglalkozott. - M: A jogtört. és kutatási módszerei. Bp., 1894. - A fölszentelési cím az érvényben lévő jog szerint. Uo., 1895. - Kirche u. Kirchengenossenschaften in Ungarn. Wien, é.n. - Az ezredéves m. állam és népe. Uo., 1896. - M. magánjog. Írta Zlinszky Imre. Teljesen átd. kieg. 5. kiad. Bp., 1897. (8. kiad. 1901) - Jogi dolgozatok. Uo., 1898. - Kötelmi jog. Katona Mórral és Kiss Mórral. Uo., 1898. - A concordatumról. Uo., 1898. - A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek. Uo., 1899. - Az egyhjog fogalma. Uo., 1899. - Az egyh. személyek utáni örökösödési jog Mo-on. Uo., 1900. (2. kiad. 1910) - Az egyh. házasságkötési jog tört. alapjai. Uo., 1903. (Ért-ek a társad-tud. köréből XII. 8.) - M. házassági jog. 1. füz. Uo., 1903. - A magán kegyúri jog hazánkban a kk-ban. Uo., 1907. - Az egyh. házasságkötési jog tanának kifejlődése. Uo., 1908. - Az egyh. és az állam szétválasztása s a fr. szétválasztási törv. Uo., 1910. - A m. kir. kegyúri jog fejlődése és jellegéről írott kv-ről. Uo., 1919. - A m. kir-kérdés. Uo., 1921. (fr-ul: La question de la royalité hongroise. Uo., 1929) - Dante emlékkv. Szerk. Uo., 1924. - Gr. Apponyi Albertnek, elnökének, szül. 80. évford-ja emlékezetére a SZIA. Szerk. Uo., 1926. - A kir-választás és az ún. trónfosztó nemzgyűl. törv.; A kir. és dinasztiahűség a m. tört-ben. 2 előad. Uo., 1926. - Regék és történetek ciklusából. Versek. Uo., 1926. - A kat. és nemz. kirság. Uo., 1927. - Hazajön a kir. (Költ.) Uo., 1930. - A jogtud. irod. fejlődése. Uo., 1930. - A kir. hatalom átvétele. Uo., 1930. - És megszólal az Úr... Kir. énekek. Uo., 1931. - A mai államjogi alakulatok jogalapja. Uo., 1931. - A szentszívű asszony. (Költ.) Uo., 1931. - A katonai Mária Terézia-r. Uo., 1933. - Szerk. 1916-37: a SZIA Értesítőt és 1918-37: a SZIA Emlékbeszédeit. - Álneve: Ete János (M. Szle, 1893-94). T.E.

Pallas XIV:461. - Szinnyei XI:712. - Karczag 1932:818. - Eckhart 1936:712. - Akad. Értes. 1938:199. - Irodt. 1938:206. - SZIA Értes. 1938:149. - Gulyás 1956:618. - MÉL II:496. - MTA tagjai 1975:230.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.