🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Richelieu
következő 🡲

Richelieu, Alphonse-Louis du Plessis, OCarth (Párizs, 1582?,-Lyon, 1653. márc. 23.): érsek, bíboros. - Apja nemesi, anyja polg. családból származott. III. Henrik (ur. 1574-89) kegyéből az apa kommendába kapta Luçon városát és ppségét. ~ nagybátyja, Jacques du Plessis lett a pp. Amikor ~nek kellett volna átvenni a kommendátorságot, visszautasította, s 1602: karthauzi szerz. lett. - 1625: Aix, 1628: Lyon érs-e. 1629: bíb. **

LThK 1993. VIII:1176.

Richelieu, Richelius, Armand-Jean du Plessis Duc de (Richelieu kastélya, Fro., 1585. szept. 9.-Párizs, 1642. dec. 4.): államférfi, püspök, bíboros. - Ősi, de elszegényedett poitou-i nemesi család sarja. A navarrai koll-ban tanult, majd katonai akad-t végzett. Apja kívánságára mégis papi pályára lépett, aki III. Henriktől megszerezte számára a luçoni (Vendée) ppséget. A teol-t a Sorbonne-on végezte, s 1607: maga intézte el Rómában, hogy V. Pál p. fiatal kora ellenére pp-ké szentelje, ami húsvétkor meg is történt. VIII: Párizsban teol. dr., XII: elfoglalta ppi székét, s papnevelő intézetet alapított. Pierre de →Bérulle, a janzenista Jean Duvergier de Hauranne apát és François Joseph Leclerc du Tremblay OFMCap tartfőn., ennek halála (†1638. XII. 18.) után Léon de Saint-Jean OCarm voltak főbb segítői. - 1616: XIII. Lajos kir. (ur. 1610-43) felesége, Ausztriai Anna spanyol infánsnő alamizsnása. XI. 25: államtitkár, de IV. Henrik (ur. 1589-1610) özvegye, a kiskorú XIII. Lajos helyett kormányzó Medici Mária uralkodásának végén, Concini márkinak, az államtanács elnökének 1617. IV. 17-i meggyilkolásakor önként lemondott. V: követte az anyakirálynőt száműzetésébe, Blois-ba. - Az intrikák és gyenge egészségi állapota miatt már VI: visszatért egyhm-jébe, ahonnan 1618. III. 27: száműzték. Megkeseredetten és csalódottan Avignonba költözött. - 1619. III. 7: a szorult helyzetbe került XIII. Lajos visszahívta száműzetéséből és Angoulême-be rendelte. ~ ekkor ügyes taktikázással a bíb. méltóság megszerzésére tört, s ellenfelei kijátszásával előkészítette visszatérését a párizsi udvarba. 1622. IX. 5: bíb-sá kreálták. XIII. Lajos 1624. IV. 29: miniszterré is kinevezte, s már XII: főminiszter. ~ rövidesen teljesen átalakította a kabinetet, s 1625: elfoglalta az egyre visszahúzódóbb és betegesebb főalamizsnás, François de la Rouchefoucald (1558-1645) bíb. helyét a kir. tanács elnöki tisztében. Csökkentette a kormányzati szervek létszámát, sorban bocsátotta el a nemesi hivatalnokokat. Keresk. és hajózási főfelügyelői hivatalt hozott létre, melyet maga látott el. - 1625-: minden erejét igénybe vette a →hugenották visszaszorítása. Megostromolta és 1628. X. 28: bevette fő erődjüket, La Rochelle-t. 1629: sikeres háborút vívott Mantova ellen, ami megerősítette Fro. helyzetét É-Itáliában. XIII. Lajos ill. fivére, Orléans-i Gaston és anyja, Medici Mária versengése miatt azonban 1630. XI: majdnem megbukott, de az utódának tekintett Michel de Marillacot letartóztatták és 1631. V. 10: Párizsban kivégezték. - ~nek súlyos harcok árán sikerült újra közel kerülni a kir-hoz. Az anyakirálynő brüsszeli száműzetésével megszilárdította abszolutista pol-ját. 1633-34: elfoglalta Elzász-Lotaringiát és Mömpelgard grófságot. 1635. IV. 28: a compiègne-i szerződésben szövetségre lépett Svédo-gal. Miután a sp-ok bevették Philippsburgot, Fro. V. 19: Brüsszelben átadta a hadüzenetet IV. Fülöp sp. kir-nak (ur. 1621-65), s ezzel belépett a →harmincéves háborúba. ~ Olivaresszel folytatott titkos tárgyalásokon próbálta elkerülni az összeütközést II. Ferdinánd cs-ral (ur. 1619-37). A súlyos társad. problémák miatt kibontakozó népfölkelések, a váltakozó hadiszerencse a különböző frontokon, valamint az ellenzék véget nem érő udvari intrikái ~t egyre inkább elszigetelték. 1640-41: helyzetét tovább rontotta Soissons gr-jának, Bourbon Lajosnak spanyolbarát összeesküvése, mely azonban a VII. 6-i La Marfée-i csata után Lajos rejtélyes halála miatt összeomlott. - 1642. IX. 12: ~ egy lyoni bírósággal halálra ítéltette korábbi kegyencét, Cinq-Mars márkit, aki összeesküvést szőtt ellene. Miután visszatért Párizsba, XI. 18: belázasodott, s betegségéből már nem gyógyult fel. A Sorbonne kpnájában temették el, melynek építésére és tud-os fejlesztésére sokat áldozott. - ~ pol. életműve alapozta meg Fro. eu. nagyhatalmi helyzetét, melyet 1648: a →vesztfáliai béke rögzített. ~ gondolkodását pragmatizmus, hatalom- és becsvágy jellemzi; kérlelhetetlenül bánt el a korona számos ellenfelével. Amilyen mértékben nőtt személyes befolyása, úgy veszített befolyásából a parlament. - ~ azt tervezte, hogy a clunyi és a maurinus bencés kongr-kat, a prem-eket és ciszt-eket egy kongr-ba egyesíti, ezért 1636: citeaux-i és prémontréi főapáttá választatta magát, de ezt VIII. Orbán p. (ur. 1623-44) nem ismerte el. - ~ visszaszorította a hugenották pol. és katonai befolyását, már 1625: ebben látta Fro. belső stabilitásának fő akadályát. Az 1629. VII-i nimes-i kegyelmi ediktumban továbbra is biztosította számukra a vallásszabadságot; a La Rochelle bevétele után VI. 28: megkötött alais-i békével úgy aratott győzelmet a protestantizmus fölött, hogy nem sértette meg a →nantes-i ediktumot. 1627: Edmond Richer (1560-1631) párizsi prof-t gallikán téziseinek visszavonására kényszerítette. ~ 1630. I: Lyonban találkozott először kegyencével, az itáliai Jules →Mazarinnel. Nem sikerült ugyan elérnie, hogy kinevezzék fro-i nunciussá, a bíbort viszont ügyes diplomáciával megszerezte számára. Halálos ágyán utódául javasolta XIII. Lajosnak. - ~ az írók, művészek és színészek pártfogója is volt. Új épületet emeltetett a Sorbonne Egy-nek, megalapította a fr. akadémiát, melynek a fr. nyelv fejlesztését szabta fő feladatává. Megérte, hogy pol. sikerei hatására a fr. lett a diplomácia nyelve egész Eu-ban. - M: Mémoires, az 1610-38. évek története. (Mémoires relatifs a l'histoire de France 7-8. köt. Kiad. Pétitot. Paris, 1823. M-ul Kolozsvár, 1877. Ford. Benedek Lajos.) - Testament politique. 1-2. köt. Amsterdam, 1664. - Journal du ~, qu'il a fait durant le grand orage de la cour. 1-2. köt. Uo., 1664. - Leveleit, rendeleteit, diplomáciai levelezését D'Avenel gyűjtötte össze: 1-8. köt. Párizs, 1853-77. **

Pallas XIV:558. - LThK VIII:1296.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.