🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Rohály
következő 🡲

Rohály Ferenc (Balatonfüred, Zala vm., 1904. szept. 21.-Székesfehérvár, 1982. nov. 17.): parókus, spirituális. - A teol-t Esztergomban, Bpen és a Pázmáneumban végezte, Bpen teol. dr., 1927: Nyíregyházán pappá szent. 1928: Miskolcon kp., 1929: Nyírparasznya, 1937: Makó parókusa, ppi tanácsos, 1951: tb. knk. 1958: Nyíregyházán teol. tanár, spirituális, az egyhm. gazd. hiv. vez-je, az egyhm. bíróság, az Orsz. Lit. Tanács tagja, az egyhm. lit. biz. titkára. - Írásai: Keleti Egyh., Evangélium, Kis Szt Teréz, Kryzosztomosz, Égi hullámokon 1., 3. köt. (Felsőgalla-Bp., 1939, 1940: Sztbeszédek). - M: A liturgia fejlődésének új irányai a 4. sz. II. felében. (dissz.) Miskolc, 1928. - Miskolcon 1940. VII-1943: a Keleti Egyh. havilap, 1938-80: az egyhm. Szertartási utasítás szerk-je (évente), a G.k. Lelkipásztor, a G.k. Élet munk., 1943: a G.k. Szle szerk. biz. tagja. - Szövegkritikailag átd. és m-ra ford.: Pszaltérion, Paraklétikon, vagyis Oktoéchosz, Horologion, Triódion, Pentekosztárion, Ménaion, Euchológion, Aposztolárion (Evangélion) (kz. a nyíregyházi Egyhm. Levtárban). P.I.

Hajdúdorogi Körlev. 1982:III. sz. - Önéletr.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.