🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Ruszka Krajna
következő 🡲

Ruszka Krajna, 1918. dec. 10. (1919. jan. 3.)-1919. ápr. 17.: a Magyar Népköztársaság ruszinok lakta önkormányzati tartománya. - Az 1860-es évek óta a különböző pol. indíttatású rutén/ruszin önkormányzati törekvések első megvalósított formája. 1918. XI. 8: Körösmezőn (Máramaros vm.) elhatározták Huculföld csatlakozását Ukrajnához. Bpen a Ruszin Nemzeti Önállóság Pártja alapítói Mo. kebelében önkormányzatú ~t kívántak, mivel a ruszinok az Alföldre jártak aratni (ami fő megélhetési forrásuk volt), nyelvüket, szokásaikat - mint addig is - a m. környezetben jobban megőrizhetőnek vélték, mint az őket beolvasztani kívánó, különbözőségüket tagadó valamelyik szláv rokonnép államában. 1918. XII. 10: a bpi ruszin nagygyűlés követelései alapján a 10. néptörv. szabályozta a mo-i ruszinok nemz. önkormányzatát: „Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszinlakta részeiből Ruszka-Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik”. ~ a belügyekben önkormányzatot kapott, azon kikötéssel, hogy „a nem ruszin nyelvű népesség helyhatósági és kulturális autonómiája biztosíttatik”. A törv. 3.§-a szerint a m. ogy. hatáskörébe tartozó „közös ügyek”: „külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság, magánjogi és büntetőjogi törv-hozás, a gazd., a közlekedési és szociálpol. ügyek”. A ruszin nemzgyűl-nek felelős „ruszka-krajnai kormányzóság” a „ruszka-krajnai miniszter felügyelete és ellenőrzése alatt áll”. Az önkormányzat (tart.) székhelye Ungvár. A ruszin Szabó Oresztet (1867-1939), volt belügymin. tanácsos, majd Ung vm. főispán XI. 17: vmi, XII. 1: 9 vm. ruszinlakta ter-eire kormánybiztosnak nevezte ki, 1918. XII. 29-1919. III. 21: a m. kormány ruszka-krajnai min-e lett (III. 21: a népbiztosságot visszautasította). Károlyi Mihály (1875-1955) közt. elnök által kinevezett kormányzója Stefán Ágoston (Avgusztin) (1877-1944?). - Az USA-ba kivándorolt ruszinok Csehszl-n belül Kárpátalját (→scrantoni kongresszus), Galíciát és Bukovinát magába foglaló önkormányzatú tart-t kívántak. A mo-i ruszinokra való csehszl. igényt a nemzeti elvre alapozták, amit minden más esetben elutasítottak. - 1918. XII. 22: a Hucul Néptanács Ukrajnába menekült a m. katonaság körösmezői bevunulása elől, 1919. I. 7/8. éjjelén fölkelést robbantottak ki Körösmezőn, I. 13-17: elfoglalták a rahói járást, föleskették a hivatalnokokat a Hucul Közt-ra, akik Masarykkal inkább Csehsz-hoz akarnak tartozni, mint Ro-hoz, melynek csapatai a huculokat visszavonultatták. I. 12: a csehszl. hadsereg elfoglalta Ungvárt és környékét. A m. kormány III. 4: ~ban tartományi választásokat rendezett, III. 12: Munkácson ült össze először a tart-gyűlés, mely követelte: 8 napon belül állapítsák meg önkormányzatuk határait, s a ter-et az antant adja át a tart. vezetésének. Az újabb Vyx-jegyzék elutasítása után a komm-k államcsínnyel átvették a hatalmat, ~ népbiztosa III. 24: Stefán Ágoston (Avgusztin), aki áll. fizetést adott az egyh. személyeknek. IV. 5: elrendelte a körzeti tanácsok létrehozását, IV. 7: listás helyi tanácsi választást rendeztek, IV. 9: hozzákezdtek a Ruszin Vörös Gárda szervezéséhez. IV. 8: Szabó Oreszt vez-ével megalakították ~ kormánytanácsát, mely IV. 17: tartotta 3. (az első ruszin parlament utolsó) ülését, amit a munkácsi direktórium fegyveresei föloszlattak. IV. 16: az oláh, IV. 23: a csehszl., hadsereg megkezdte a neki kijelölt ter. megszállását. IV. 22: Munkácson komm-ellenes megmozdulás 2 napra megfosztotta hatalmától a városi direktóriumot; IV. 29: a csehszl. és oláh katonai megszállás véget vetett a 40 napig, 1919. III. 21-IV. 29: létezett ~i tanácshatalomnak. - Lapja: 1919. IV. 12-: Ruszka Pravda (Ruszin Igazság; 5 sz.), Bpen 1919. V-: Ruszko-Krainszkaja Pravda (~i Igazság, 4 sz.). 88

Domokos László: ~ a népek ítélőszéke előtt. Bp., 1911. - P. Hírl. 1918. XII. 14. - Ruszka-Krajna pol. jelentősége. Vitaülés az Orsz. Néptanulm. Egyes-ben 1919. II. 23. Domokos László, György Endre, Podharszky György, Szegedy Rezső, Vikár Béla nyilatkozatai. Bp., 1919. (Az Orsz. Néptanulm. Egyes. kiadványai 2.) - Darás Gábor: A Ruténföld elszakításának előményei. Újpest, 1936. - Fedinec 2002:526; 2004:33. (1-12.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.