Rákospalota: Budapest XV. kerülete. - Tört. A honfoglalók a 9. sz. végén letelepedtek a mai Dunakeszitől D-re lévő ter-en. ~ ter-én több kk. település (Besenyő, Nyír, Párdi egyes részei, Regtelek, Szentmárton) létezett, melyek a tatárjáráskor (1241/42) részben elpusztultak. Palota, a környék legnagyobb kk. falujának eredeti neve Nyír; vsz. Loránd ispán 13/14. sz. udvarházáról kapta új nevét. Központja, Szentháromság-plébtp-a a mai Kistemplomnál (Kossuth u. 39-41.) volt. A tp. az Árpád-korban épült, a 14. sz: átépítették, a mellette lévő temetőt a 18. sz-ig használták. - Palota földesura 1340: Loránd ispán, 1451: Szilassi Vince váci pp. Buda eleste után egy 1546-os török összeírásban puszta faluként Ali bin Nasuh tímár birtoka. A →tizenötéves háborúban (1591-1606) elnéptelenedett, de a lakosság hamarosan visszatelepedett. 1636: Újfalussy Gergely földesúr m. jobbágyokat telepített le. 1683: közepes nagyságú település. A török elleni felszabadító harcok idején szinte teljesen elnéptelenedett. 1735: kpna épült. 1749: a fóti uradalom részeként Fekete György helytartósági tanácsos birtoka, 1794: Batthyány József hgprím. bérelte. 1808: a Károlyi családé, mely 1831-től parcellázásokkal megvetette a később önállósult Újpest (1840) és Pestújhely (1910, addig Széchenyi-telep, →Pestújhelyi Keresztelő Szent János plébánia) alapjait. Az 1846: megnyílt pest-váci vasútvonal átment ~n, mely 1871: nagyközs. A 19. sz. 2. felében a pesti polgárok kedvelt üdülőtelepe, ekkor alakult ki a Kertváros (→Rákospalota-Kertvárosi Árpádházi Szent Margit plébánia). A 19. sz. végén formálódott ~ mai közp-ja a →Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébánia tp-ával (1896). A 20. sz. elején megnyitott vasúti járműjavítóhoz kapcsolódva épült a MÁV-telep (→Rákospalota-MÁV-telepi Jézus Szíve plébánia). - ~ 1923: város, 1950: Bp-hez csatolták. **

Bp. lex. II:348. - TKMK 720.