Rózsavölgyi László, vitéz (Nagyvárad, Bihar vm., 1896. nov. 26. - Szeged, 1978. nov. 27.): ogy. képviselő. - A szatmárnémeti kir. kat. gimn. tanult, 1914: a trencséni piar. gimn éretts. 1914. VIII-: a 2. honv. huszárezr. katonája az olasz és az orosz harctereken, egy időben Tisza István gr. (1861-1918) s.tisztje, 1918: főhadnagyként szerelték le. - A bpi Tud.egy. jogot végzett 1922: banktisztviselő. Egy argentínai nagybirtokos személyi titkára, majd különböző cégek tisztviselője. Egy ideig a jezsuita rend is alkalmazta, végül Rio de Janeiróban kvtáros. 1924: hazatért Nagyváradra, élményeiről cikksorozatot írt. Gyulán, majd Makón ügyvédjelölt, a Credo Egyes. tagja. 1932: ügyvédi vizsgája után 1933: Nyíregyházán ügyvédi irodát nyitott, hosszú ideig Dessewffy Aurél gr. (1903-1975) jogtanácsosa. 130 kat. holdas birtokot vásárolt, gazdálkodott. Az 1930-as években a r. k. egyhközs. képviselőtestületének tagja. - 1941: a nyíregyházi huszárezred tisztjeként a szovjet frontra küldték, a harcokban nem vett részt, 1942: vitézzé avatták. - 1944: Bpen telepedett le. A kisgazdapárti Csorba János (1897-1986) révén bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. 1945. II: Bp. szovjet megszállása után néhány hónapig Csorba polgármester fölkérésére a főv. főjegyzője. 1945 végén visszaköltöztek Nyíregyházára, ellenállási érdemeiért a helyi ügyvédi kamara min. biztosa. A földreform után megmaradt 100 kat. holdján gazdálkodott. 1947 nyarán a Demokrata Néppárt tagja, 1947. VIII. 31: a →kékcédulás választás után a Szabolcs és Szatmár-Bereg vmi listájáról ogy. képviselő. 1949. II. 4: a DNP önfeloszlatása után az ogy. 1949. IV. 12: föloszlatásáig független képviselő. 1950: a Nyíregyházi ügyvédi kamarából kizárták, lakhelyváltoztatás után Gyulán tejporgyári s.munkás, sertéshizlaldában állatgondozó, végül a vízügyi igazgatóságon festő-mázoló. - 1956. X. 25: a munkahelyi munkástanács eln. 1957. II. 28: letartóztatták, VI. 18: a Gyulai Megyei Bíróság, X. 14: a Legfelsőbb Bíróság „a népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett izgatás büntette” vádjával 2 év börtönre, részleges vagyonelkobzásra és állampolgári jogainak korlátozására ítélte. 1959. II. 28: Márianosztráról szabadult. Nejével Szegeden élő leányukhoz költöztek. Nyugdíjazásáig a Szegedi Nemz. Szính. portása. 1990: ítéletét a bíróság megsemmisítette. - M: 30 hónapig Dél-Amerikában. Nagyvárad. 1925.  - A kéthetenkénti Makói Katolikus Tudósító 1932. III. 15. - 1933. I. 31: fel. szerk. 88

Csongrád megyei sajtóbibl. Szeged, 1974: 74. (176.) - Viczián 1995: 1203. - Ogy. alman. 1947/49. Bp., 2005. [1925: kiadott műve erdélyi és hazai kvészetekben nincs! - VJ..] - Gulyás-Viczián XXIII: (kz-ban)

Rózsavölgyi László (Nagylók, Fejér vm., 1919. márc. 15.-Bp., 1987. aug. 2.): lelkész. - 1942. VI. 14: Esztergomban pappá szent. 1942: Somorján, 1944: Bp-Terézvárosban, 1946: Bp-Óbudán kp., 1947: hittanár, 1949-57: Bp-Kelenföldön kp. 1951-től tagja a →Regnum Marianum Közösségnek, 1953-54: a vezetőképző egyik szervezője. 3 csoportot, ált. alsós, felsős és gimn. csop-ot vezetett, azokkal hetenként találkozott, a vezetőképzőn előadásokat tartott. 1956. X. 23: papi szem. gyűlésen fölszólalt. A bpi Damjanich u. kpna létrehozásán fáradozott, amikor 1957. III. 6: letartóztatták, III. 29: szabadon engedték. Azzal vádolták, hogy „szabálytalanul” kezelte a rábízott anyagiakat. 1957: Tokod, 1958: Bp-Szt Rókus kp-ja. 1960: Szügyön lelkész, XI. 22: letartóztatták. 1961. VII. 3-6: az első →regnumi perben a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében” IV. rendű vádlottként 3 év 10 hónapi börtönre, 3 ezer Ft (kb. 3 havi fizetés) részleges vagyonelkobzásra ítélték. 1962 végéig Márianosztrán a szövőüzemben szőnyeget csomózott. 1963. III: a Gyűjtőfogházból szabadult. Ezután titokban hitoktató, írásos anyagokat sokszorosított és az összejöveteleken szétosztotta. - 1964. X: átvette →Emődy László egyik ifj. csoportját. XII. 8: letartóztatták, összeesküvésre irányuló előkészület bűntettének vádjával bíróság elé állították. 1965. IV. 29-V. 21: a második regnumi perben Bimbó István tanácsa III. rendű vádlottként 3 és fél év börtönre, 3 ezer Ft (kb. 2 havi fizetés) részleges vagyonelkobzásra és 4 évi pol. jogfoszásra ítélte. 1968 tavaszán szabadult, de csak 1981: kaphatott egyh. beosztást: haláláig a XXIII. János p. Szeretetotthon gondnoka és lelkiig-ja. 88

Schem. Strig. 1945:358; 1986:370. - Emődi László: A Regnum Marianum tört. 1900-1970. Bécs, 1989. - Havasy 1990:403. (6 év) - M. Nemz. 1991. I. 18. (-kbp-: Törvénysértés volt a 7 pap elítélése) - Népszava 1991. I. 18. (S. A.: Felmentették a Regnum Marianum törvénytelenül elítélt papjait) - Új Ember 1991. II. 3. (Kipke Tamás: Perben, harag nélkül. A regnumi papok „bűne” és feloldozása.); IX. 29. (Tabódy István: Láncszem voltam, és nem szakadtam el) - Dobszay 1991. - Hetényi Varga I:217. Arck. - Diós 1999:184. (3389.)

---

Rózsavölgyi László, vitéz (Nagyvárad, Bihar vm., 1896. nov. 26.–Szeged, 1978. nov. 27.): országgyűlési képviselő. – A szatmárnémeti kir. kat. gimn. tanult, 1914: a trencséni piar. gimn éretts. 1914. VIII–: a 2. honv. huszárezr. katonája az olasz és az orosz harctereken, egy időben Tisza István gr. (1861–1918) s.tisztje, 1918: főhadnagyként szerelték le. – A bpi Tud.egy. jogot végzett 1922: banktisztviselő. Egy argentínai nagybirtokos személyi titkára, majd különböző cégek tisztviselője. Egy ideig a jezsuita rend is alkalmazta, végül Rio de Janeiróban kvtáros. 1924: hazatért Nagyváradra, élményeiről cikksorozatot írt. Gyulán, majd Makón ügyvédjelölt, a Credo Egyes. tagja. 1932: ügyvédi vizsgája után 1933: Nyíregyházán ügyvédi irodát nyitott, hosszú ideig Dessewffy Aurél gr. (1903–1975) jogtanácsosa. 130 kat. holdas birtokot vásárolt, gazdálkodott. Az 1930-as években a r. k. egyhközs. képviselőtestületének tagja. – 1941: a nyíregyházi huszárezred tisztjeként a szovjet frontra küldték, a harcokban nem vett részt, 1942: vitézzé avatták. – 1944: Bpen telepedett le. A kisgazdapárti Csorba János (1897–1986) révén bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. 1945. II: Bp. szovjet megszállása után néhány hónapig Csorba polgármester fölkérésére a főv. főjegyzője. 1945 végén visszaköltöztek Nyíregyházára, ellenállási érdemeiért a helyi ügyvédi kamara min. biztosa. A földreform után megmaradt 100 kat. holdján gazdálkodott. 1947 nyarán a Demokrata Néppárt tagja, 1947. VIII. 31: a →kékcédulás választás után a Szabolcs és Szatmár-Bereg vmi listájáról ogy. képviselő. 1949. II. 4: a DNP önfeloszlatása után az ogy. 1949. IV. 12: föloszlatásáig független képviselő. 1950: a Nyíregyházi ügyvédi kamarából kizárták, lakhelyváltoztatás után Gyulán tejporgyári s.munkás, sertéshizlaldában állatgondozó, végül a vízügyi igazgatóságon festő-mázoló. – 1956. X. 25: a munkahelyi munkástanács eln. 1957. II. 28: letartóztatták, VI. 18: a Gyulai Megyei Bíróság, X. 14: a Legfelsőbb Bíróság „a népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett izgatás büntette” vádjával 2 év börtönre, részleges vagyonelkobzásra és állampolgári jogainak korlátozására ítélte. 1959. II. 28: Márianosztráról szabadult. Nejével Szegeden élő leányukhoz költöztek. Nyugdíjazásáig a Szegedi Nemz. Szính. portása. 1990: ítéletét a bíróság megsemmisítette. – M: 30 hónapig Dél-Amerikában. Nagyvárad, 1925. – A kéthetenkénti Makói Katolikus Tudósító 1932. III. 15. – 1933. I. 31: fel. szerk. 88

Csongrád megyei sajtóbibl. Szeged, 1974: 74. (176.) – Viczián 1995: 1203. – Ogy. alman. 1947/49. Bp., 2005. [1925: kiadott műve erdélyi és hazai kvészetekben nincs! – VJ._.] – Gulyás–Viczián XXIII: (kz-ban)