🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > redemptoristák
következő 🡲

redemptoristák (lat. Congregatio SS. Redemptoris, CSSR): klerikus szerzetes kongregáció. - 1732: alapította Liguori Szt Alfonz azoknak az elhagyatott lelkeknek a gondozására, akiket a pléb. lpászt-ok nem tudnak elérni. Szt Alfonz először a hegyi pásztoroknál, majd a kis falvak népénél vette észre az elhagyatottságot, s határozta el egy olyan papi kongr. alapítását, melynek tagjai a pléb. köteléktől függetlenül lelkigyakorlatokkal és missziókkal gondozzák őket. 1742: 8 társával e cél szolgálatára tett fogadalmat. 1743: a 3 szerz. fog-at is letették. A nápolyi kirságban nehézségekbe ütköztek, a kir. soha nem engedélyezte a kongr-t. 1749: nyertek p. jóváhagyást. 1784: lépett a kongr-ba Hofbauer Szt Kelemen. A ~ igazi fejlődése 1820: indult meg. Tevékenységi körükbe bevonták a munkások, az emigránsok és a missziók gondozását is. Irod-ukban kb. 1300 szerzőt tartanak számon, főleg az erkölcstan, s különösen a népi jámborság ter-én. 1980: 817 házban 6722 tag, köztük 4972 pap, 2005: 715 házban 5676 tag, köztük 4113 pap élt. **

LThK VIII:1062. - AP 1980:1217; 2005:1436.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.