🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > remetelak
következő 🡲

remetelak: 1. a →remete lakóhelye →remeteségben. - 2. Mo-on a 17-18. sz: a →kálvária kiegészítő építménye. A remete gondnok volt, a ~ot rendszerint a kálvária szomszédságában építették, az élelmezését ellátó v. kiegészítő kerttel és kúttal, mely a látogatókat is szolgálta. A ~ok egyszerű, falusi házak, legtöbbjük egytraktusos, 3 helyiségből álló, nyeregtetős, oromfalas épület. A középső helyiség kéményes konyha, melyből egyik oldalon a szoba, másikon a kamra nyílott. A berendezés a legszükségesebb bútor: ágy, asztal, szék, térdeplő és kályha. Ilyen ~ról tudunk Csepregen, Győrött, Kassán, Szekszárdon, Szobon, Vácott. 1970 táján vált lakatlanná a csíksomlyói ~. Kőszegen a remete 2 szobáját s konyháját a tp-hoz tapasztották, kertjét a tp-hoz Ny-i oldalán csatlakozó magas kőfal határolja. A tp-hoz kapcsolódik a pinkafői (v. Vas m.) kálvária 1757 e. készült ~a is, amely héttengelyes homlokzatával kiemelkedik az átlagból. Ilyen lehetett a Velem (Vas m.) melletti Szt Vid-hegyi remeteház is, amely a 18. sz: állítólag emeletes volt, a 20. sz. végére nyomtalanul eltűnt. Szegénységükkel tűntek ki Mátraverebély remetéi, akik a közeli hegyoldal barlangjaiban laktak. E remeték egy része a község nincstelenjeként kapta hivatalát. 88

Szilágyi 1980:46.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.