🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rokka
következő 🡲

rokka, fonókerék, pergő: a →fonás alapeszköze, lábbal hajtott háziipari eszköz. - Az ókori K-en nem ismerték. A fonás alapanyagául használt anyagot a földről v. ölből vették föl, s az orsót a fonálon a fonó a kezével pörgette. A selyemfonal előállításához más módszereket is ismertek. - Mo-on az 1930-as években a Ny-i országrészekben honosodott meg leginkább. Több fajtája közül legelterjedtebb az ún. kecske~ (a nemzetk. irod-ban orosz~), a tányér~ (nemzetk. nevén hollandi ~). Ez utóbbi, akárcsak a négylábú béka~, csak itt-ott lépi át a Tisza vonalát. Hazánkban, főleg Erdélyben a fonás szerszámaként inkább elterjedt a →guzsaly. - Ikgr. A háziasszonyi szorgalom jelképeként a Paradicsomból kiűzött Évát fonás közben ábrázolták. **

KML 1986:252. (s.v. orsó, rokka) - MN I:296.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.