🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rokonság
következő 🡲

rokonság (lat. cognatio): leszármazási és családi kapcsolatban lévő személyek együttese. - A kk. m. jogban a házasságon belüli törv-es és a házasságon kívüli törv-telen nemzéstől függően a ~ törv-es, ill. törv-telen. A törv-telen rokon örökségre nem, csak eltartásra tarthatott igényt. A törvényesítés utólagos házasságkötéssel v. pápai leirattal történhetett. - A ~ fiági v. leányági (agnati, cognati) aszerint, hogy a kérdéses rokonokat csak ffiak, v. leányok is összekötik. - A ~ fokait másképp számították egyenes- és oldalágon. Egyeneságon (in linea recta) rokonok a nemzők és a nemzettek. A nemzettek a lemenők (descendentes), a nemzők a felmenők (ascendentes). Az egyenesági ~ fokát a közbeeső nemzések száma határozza meg: vkinek apja elsőfokú, nagyapja és unokája másodfokú rokona. - Oldalági rokonok (collaterales) azok, akik közös őstől származnak: testvérek és azok leszármazói. Itt tehát több sor ágazik el, mint a fának egy tőből fakadó ágai. Az íz-számítás itt kétféle lehetett. A róm. jog szerint a nemzések száma határozza meg a ~ fokát (tot gradus, quot generationes). Ezzel szemben a germán jogból átvett egyhjogi számítás, melyet a m. jog is alkalmazott, parentelák (ágak) szerint történt. A ~ fokát 2 személy közt úgy állapították meg, hogy a nemzések számát vették figyelembe a közös ős és az attól távolabb álló személy között. Így vkinek az öccse a róm. jog szerint másodfokú, a m. jog szerint elsőfokú rokona, 2 testvér gyermekei a róm. jog szerint negyed-, a m. jog szerint másodízigleni rokonok. - Az egy atyától és egy anyától leszármazók az édes testvérek (fratres germani), az egy apától, de különböző anyáktól leszármazók az apai féltestvérek (fratres carnales), az egy anyától, de különböző atyáktól leszármazók az anyai féltestvérek (fratres uterini). - A fratres a m. jogban nemcsak testvéreket, hanem általában oldalági rokonokat, atyafiakat is jelentett. Ezek közül osztályos atyafiak (fratres condivisionales) azok, akiket nemcsak a vér- (communio sanguinis), hanem a birtokközösség (communio juris) is összekötött. Míg az elsőn a közös őstől való leszármazást, az utóbbin azt értették, hogy elődeik az öröklésre kerülő jószágban valaha közösen birtokoltak, azon →osztályt tettek. - A sógorságot (affinitas) nem a leszármazás, hanem a házasság hozza létre. Az egyik házastárs rokona a másik házastárs sógora, mégpedig amilyen fokon rokon, olyan fokon a másiknak sógora. Az após, meny, mostohafiú stb. a m. jogban a sógorok közé tartoztak. - A ~ házasságjogi vonatkozásai →házasági akadályok. **

Eckhart 1946:334. - MN IV:184.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.