🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > rómaiak
következő 🡲

rómaiak: Kr. e. 1000 k. bevándorolt indoeurópaiak. - Az Itáliában élő újkőkori népcsop-okat leigázták, s velük, 3 fő csop-ra tagolódva elkeveredtek: 1. A latino-faliscus csop. szám szerint kicsi, de Itália későbbi történetére nézve mérvadó volt. Latium és Falerium ter-én telepedtek le. Ter-ükön →urnamező-kultúrára utaló aknasírokat találtak. - 2. Az umbro-szabellikushoz csop-hoz az umbriaiak és szabinok, a marsiak és vestinusok, az oszkok, a campagnaiak, lukániaiak, bruttiaiak tartoztak. Többnyire a földbe temetkeztek. - 3. Az illírek az Adria É-i partján vándoroltak (hisztriaiak, venetiek) és főként Ny-i partján telepedtek le (apulok, daunok, messapik). A Bologna melletti Villanovában talált leletek urnamező-kultúrára utalnak. - E bevándorlók mellett tartották magukat a ligurok a Tirrén-tenger partján Genova mindkét oldalán, s még egy csop. játszik fontos szerepet, az →etruszkok. **

König 1985:501.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.