🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Sajókaza
következő 🡲

Sajókaza, Kaza, B-A-Z m.: 1. ágostonos remeték monostora. A tatárdúlás után a Rátold nemzetség birtokolta, nekik tulajdonítható a Szt János evangélistáról nev. klastrom építése. A legelső adatok 1315: és 1322: leégését említik, amikor 2 család okl-ei is ott pusztultak. 1329: a Rátót nb. Putnoki Miklós 3 fia közül János kapta ~ egyharmadát, amelyben a monostor állt. 1485 k. a Lorántfi család tagjaitól kaptak adományokat. Egyik változat szerint a József Attila u. 1. sz. ház telkén, teraszos magaslaton állott, mások szerint a Sajó mellett, a község felé eső hídfő közelében. - 2. plébánia az egri főegyhm. kazincbarcikai esp. ker-ében. 1332: már létezett. Tp-át Szt Vitus és Modestus tit-ra sztelték. A törökök 1687: elpusztították. Lakói 1576 e. ref-ok lettek. 1937: alapították újra. Mai Szt József-tp-át 1887: építették. Org-ját (1/6 m/r) 1890 k. Burgfeld Ferenc építette. Harangjait 1883: 60 cm átm. Walser Ferenc Bpen, 1887: 86 cm átm. Seltenhofer Frigyes Sopronban öntötte. - Filiája 2000: Sajóivánka. - Lakói 1940: 1386 r.k., 57 g.k., 1 g.kel., 361 ev., 857 ref., 81 izr., 2 egyéb vall., össz. 2745; 1983: össz. 3111. - 1948: 3 tanerős r.k. népisk-jában 231 tanuló. H.F.L.-**

Györffy I:779. - Gerecze II:247. - Patay 1982. - Soós I:158. - MKA 2000:349.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.