Sasvár, Schossberg, v. Nyitra vm. (Šaštín, Szl.): 1. vár. A kk-ban a Morva menti védelmi rendszer része. - 2. plébánia. 1248: már létezett. Tp-át Szt Kereszt tit-ra sztelték, II. József cs. 1786: eladatta. A mai Hétfájdalmú Szűz-plébtp-ot a pálosoknak építették. Mennyezetképeit 1757: J. J. Chamant, mellékoltárképeit →Kracker Lukács festette. Anyakönyvei 1685-től. Kegyura 1880: a kir. család. Anyanyelve 1880: szl., ném., m. Filiája 1917: Morvaőr. - 3. búcsújáró hely. A hagyomány szerint 1564: gr. Czobor Imre nádori helytartó hirtelen haragjában elűzte, a hintójából kergette ki a feleségét, Bakich Angelikát. Angelika ártatlansága tudatában a Fájdalmas Anya (→Pietà) útmenti faszobra előtt könyörgött és fogadalmat tett. Férje még aznap megbékélt vele. E csodás esemény emlékére Angelika azon a helyen, ahol a fogadalmat tette, kőoszlopra állíttatta a Mária-szobrot. Ezután főként asszonyok és leányok jártak ide imádkozni. Amikor a reformáció miatt az ilyen szabadtéri szobrok is veszélybe kerültek, a földesúr a vár Szt Imre-kpnájába menekítette. Békésebb idők érkeztével Erdődy Borbála grófnő visszahelyeztette a vár előtt álló oszlopra, és szombatokon és a Mária-ünnepek vigíliáin a háza népével együtt oda járt imádkozni. Idővel az uradalom főtisztje a fácános kertet nagyobbítani akarván úgy kerítette el a Mária-oszlopot, hogy a hívők csak távolról láthatták; ennek ellenére jártak ide imádkozni. - 1732. V. 16: Nep. Szt János ünnepén a plébtp-ból szokás szerint körmenet indult a szt hídon álló szobrához. A zászlóvivő kezdeményezésére egyszer csak áttörték a kerítést, és az egész sokaság a Pietà-szoborhoz tódult, s örvendezve énekelt és imádkozott körülötte. Ekkor már Mária Terézia kirnő férje volt Sasvár kegyura. 1732: csodák történtek a szobor körül, ezért Esterházy Imre érs. vizsgálatot rendelt el. Ennek idejére a szobrot elzárták a plébtp. melletti lorettói kpnába, és fegyveres őrt állítottak melléje. A vizsgálat 22 esetet hitelesített csodának. Az érs. X. 18: elrendelte, hogy a szobrot helyezzék vissza előbbi helyére, és engedélyezte a búcsújárást. XI. 9: a beteg érs. maga helyett Esterházy Imre fölszentelt pp-öt küldte ~ra, ahol rendkívüli ünnepélyességel s több mint 25 ezer zarándok jelenlétében a kegyszobrot oltárra emelték. 1733: a kegyhelyet →pálosokra bízták, akik IV. 2: nagycsütörtökön vették birtokba. II. József 1786: a rházukat föloszlatta, az épületet plébházzá és az uradalom tisztjeinek számára lakássá alakították. A pálosok tp-a lett a plébtp. (benne a kegyszoborral), a korábbi plébházat és plébtp-ot eladták. A kegyhely gondozása plnos feladata lett. - 4. A kegyszobor ismeretlen felvidéki mester alkotása, a 16. sz. elejéről. Sokszorosan átfestett, Mária és Krisztus fején korona, a Fájdalmas Anya öltöztethető. A trianoni béke után, Csehszl. megalakulása óta Patrona Slovakiae elnevezéssel illetik. Jelentős kultuszemlékei: festmények: Egerszalók, Bp-Egyetemi tp., Bp-Felsővízivárosi Szt Anna-tp.; köztéri szobrok: Vác, Sarród. - Filiációi: Nagytapolcsány, Segesd (szobor); Kékkő, Egerszalók (festmény), Fertőszentmiklós (szobor). Másolatai nagyon elterjedtek, a monumentálistól a kisméretűig. A jámbor néphit szerint a szobor mindenkire érdeme szerint néz: a megátalkodottakra szigorúan, a megtisztultakra kegyesen. **

Jordánszky 1836:20. - Némethy 1894:239. - Gerecze II:573. - Schem. Strig. 1917:141. - Garas 1955:192. - Szilárdfy 1994:27.