Savoyai Jenő Ferenc, hg. (Párizs, Fro., 1663. okt. 18.-Bécs, 1736. ápr. 21.): hadvezér. - Apja, S. Jenő Mór Savoya-Carigna hg-e és Soissons gr-ja. Anyja →Mazarin bíb. unokahúga; miután XIV. Lajos kir-nál (ur. 1643-1715) kegyvesztett lett, szembefordult a királlyal, és legkisebb fiát, ~t is ebben a szellemben neveltette. ~ vézna és kistermetű volt, a kir. és hadügyminisztere alkalmatlannak ítélték a katonai pályára, s klerikusnak szánták, ő viszont katonai pályára törekedett. Elhagyta Fro-ot, és I. Lipót cs-kir-nak (ur. 1657-1705) ajánlotta föl szolg-ait. Bécsben szívesen fogadták, s kérésére egy dragonyos ezredbe osztották be. A Bécs ostromára fölvonuló törökökkel 1683. VII. 7: Petronellnél harcolt, majd részt vett Bécs fölmentésében. Ezért a dragonyosezred tulajdonosa lett. Ezzel sorsa a török elleni fölszabadító háborúhoz kötődött (nem nősült meg): 1684: részt vett Buda eredménytelen ostromában, 1685: Esztergom fölszabadításában, Lajos badeni őrgr. ekkor ismerte föl hadvezéri képességeit. 1868: Buda bevételekor a jobb kezén megsebesült, Velencében gyógyították, 1687. VIII. 12: részt vett a harsányi (Baranya vm.) lejtőn folyt csatában, s a győzelem hírét ~ vitte Bécsbe. 1688: Belgrád ostrománál már altábornagy, itt újra megsebesült. - 1689-96: a fr-k ellen harcolt a Rajna mentén, 1690: Savoyában, 1692: D-Fro-ban, 1693: É-Itáliában, tábornagy lett. - I. Lipót kinevezte a törökök elleni hadjárat fővezérévé. Megvédte Péterváradot, majd 1697. IX. 11: a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy 30 ezer tör. maradt a csatatéren. Fővezér maradt egészen az 1699. I. 26: megkötött →karlócai békéig. - Mo-i birtokain töltött békés időszak után Lipót cs. 1703. VI: a →spanyol örökösödési háború miatt az →udvari haditanács elnökévé nevezte ki. 1704: a bajor fejed. a fr-khoz pártolt s a →Rákóczi-szabadságharc csapatai is Alsó-Au. és Morvao. határán jártak, ezért ~ a fölkelők ellen Pozsonyba sietett, de hamarosan Bécsbe, majd No-ba rendelték, hogy megakadályozza a fr-k és a bajorok egyesülését. 1704. VIII. 13: vívta Höchstädt mellett a döntő csatát, mellyel Bajoro. a cs. kezébe került. - ~ 1705 elején Itáliába ment. 1706. IX. 7: a cs. porosz és savoyai csapatok ~ vezényletével váratlanul megtámadták és megverték a fr. sereget. I. József cs. (ur. 1705-11) 1708: ~t Németalföldre küldte, ahol az angolokkal egyesülve VII. 11: győzött a fr-k ellen, majd azt tanácsolta a cs-nak, hogy fogadja el a fr. békeajánlatot. 1713. IV. 11: megkötötték az utrechti szerződéseket, 1714. III. 7: Rastadtban és Badenben a békét. Ezután VI. Károly (ur. 1711-40) ~t kinevezte Osztrák Németalföld helytartójává. - 1715: a tör-ök megszegték a karlócai békét, ezért a cs. 64 ezer emberrel ellenük küldte ~t. Ali pasa 150 ezer emberrel vonult →Pétervárad ellen, de 1716. VIII. 5: ~ és →Pálffy János föltartóztatták és megverték. Ezután ~ fölszabadította Temesvárt. 1717: átkelt a Dunán és körülzárta Nándorfehérvárt. Miközben ~ ostromolta a várat, a nagyvezír serege bekerítette, ~ így két tűz közé kerülhetett volna, de a nagyvezír hírnöke, Vékony János, egykori kuruc vitéz a nándorfehérvári pasának szánt levelet Pálffy János kezébe adta. Ebből megtudták a tervezett támadás időpontját, s azt megelőzve VIII. 15: ~ megtámadta a nagyvezír hadát, legyőzte, majd megadásra kényszerítette a vár őrségét. Ezek után fölszabadította Szendrőt, Sabácot és Orsovát. E vereség hatására a szultán 1718. VII. 21: megkötötte a →pozsareváci békét. - Hatalmas szolgálata ellenére a cs. udvarban a sp-ol. pártiak áskálódtak ~ ellen, sőt ketten felségsértéssel és árulással is vádolták. A vádaknak a cs. eleinte hitelt adott, de az egyik vádló inasa hírt adott ~nak az ellene készülő vádakról, mire ~ azonnal Bécsbe ment, s vizsgálatot és elégtételt követelt, amit meg is kapott: a két fő vádló börtönbe került. Károly cs. újra kegyeibe fogadta ~t, és 1724: ismét Németalföld helytartójává tette. ~ 1730 u. visszatért Bécsbe. A lengy. örökösödési háború kitörésekor, 1734: kinevezték a birod. sereg fővezérévé. Mielőtt azonban a csatára sor került volna, az ekkor már 71 é. ~t visszahívták. Bécsbe érkezve hamarosan meghalt. A →Stephanskirche Kereszt(~)-kápolnájában temették el. - Budán, a várban szobra áll, birtoka volt a Csepel-szg., Ráckevén kastélyt épített. **

Pallas IX:906.