🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Schopenhauer
következő 🡲

Schopenhauer, Arthur (Danzig, Lengyo., 1788. febr. 22.-Frankfurt am Main, 1860. szept. 21.): filozófus, a metafizikai pesszimizmus megalapítója. - Apja, Heinrich Floris gazdag nagykereskedő, anyja, Johanna Schopenhauer regényírónő. A család Danzig porosz fennhatóság alá kerülésekor (1793) Hamburgba települt át. ~ 1803-04: apjával bejárta Eu-t, s kívánságára keresk-et kezdett tanulni. Amikor apja meghalt, 1807: Gothában gimnazista, 1809: a göttingeni, 1811: a berlini egy. hallg-ja, 1813: Jenában fil. dr. Weimarban kapcsolatba került Goethével, majd Drezdába költözött, ahol megírta fő művét (Die Welt als Wille und Vorstellung. 1-2. Bd., 1819). 1820: mtanár a berlini egy-en, 1831: Frankfurt am Mainban telepedett le. Magányosan élt, sokoldalú írói tevékenységéről kora szinte tudomást sem vett. Csak 1850 u., főként Julius Frauenstädt filozófus hatására fedezték fel, haláláig dicsőség övezte. - ~ szerint az akarat az egyedüli valóság, az értelem is csak az akarat eszköze. Az akarat valaminek a hiánya, tehát szenvedés; ha elérjük, amit akarunk, a kín egy pillanatra megszűnik, de nyomban új kívánságok, egyben új kínok támadnak. Az akarat hatalmas ösztöne késztet táplálkozásra és szerelemre, utóbbi fő szerepe a nem fenntartása. Az erkölcsiség alapja a mások szenvedései iránti részvét. - M-ul: A halálról. - A faj élete. - A tulajdonságok öröklése. Ford. Bánóczi József. Bp., 1882. (3. kiad. 1906) (Fil. írók tára) - Az akarat szabadságáról. Ford. Uő., Bp., 1908. (Fil. írók tára), reprint Uo., 1991. - Az élet semmiségéről és gyötrelméről. Ford. Uő. Bp., 1922. (M. kvtár 992-994.) - A szerelem metafizikája. Ford. Mikes Lajos. Uo., 1923. (Genius kvtár 25.) - Tanulmányok. 1. sorozat: Nevelés... Ford. Schmidt József. Uo., 1924; 2. sorozat: Az egyetemi filozófia. - A látszólagos szándékosság az egyén sorsában. - Íróskodás és stílus. Ford. Uő. Uo., 1924; 3. sorozat: Életbölcsesség. Aforizmák. Ford. Kelen Ferenc. Uo., 1925. (Remekírók Pantheonja) - Vál. munkái. (Parerga és paralipomena. Kisebb fil. írások.) Ford. Liebermann Pál, Varró István, stb. 1-4. köt. Uo., 1924-25. - A szenvedélyes szerelemről. Négy tanulmány. Ford. Rózsahegyi Zoltán. Uo., 1941. (Klasszikus írások 2.) (új kiad. Uo., 1990) - Szerelem, élet, halál. Ford. Bánóczi József. Uo., 1943. (új kiad. Uo., 1989) - A világ mint akarat és képzet. Ford. Tandori Ágnes, Tandori Dezső. Uo., 1991. - Pesszimista írások. Uo., 1995. - Az ideálisról és reálisról szóló tan. Ford. Liebermann Pál. Uo., 1995. - A halálról. Ford. Bánóczi József. Uo., 2001. - Életbölcsesség. Ford. Kelen Ferenc. Uo., 2001. **

Pallas XIV:970. - Prot. Szle 1905:312, 373. (Bartók György: Sch. erkölcstana) - Hittud. Folyóir. 1911:353. (H. Gy.: Sch. akaratbölcselete) - Szende Gyula: ~ bírálata Kant fil-járól. Bp., 1929. - Halasy-Nagy József: Sch. Pécs, 1938. - GH VIII:389.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.