🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Selmecbánya
következő 🡲

Selmecbánya, v. Hont vm. (Banska Štiavnica, Szl.): 1. a →bányavárosok egyike. - 2. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Bélabánya, Hegybánya, Hodrusbány, Istvánháza, Kisbánya, Magaslak, Szentantal, Teplafő, Tópatak. - 3. plébánia. A 11. sz: már létezett, 1217: Bana. A mai háromhajós, boltozott Nagyboldogasszony-tp. a kk., vsz. kereszthajós tp. helyén a 17. sz: épült, a 19. sz. első felében renoválták s újból bebútorozták. Kk. építészeti maradványok a szentély külső falán befalazva több helyütt láthatók, szinte még román jellegűek. Ny-i homlokzatának közepén nagy, szélein két kisebb toronnyal. - Zömében ném. lakói 1566: ev-ok lettek. A pléb-t 1649: alapították újra. Anyakönyvei 1627-től. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném., szl., m. - 4. Alexandriai Szt Katalin-tp. 1488-91: épült egyhajós, késő gótikus épület, négyszakaszos hálóboltozattal és háromoldalú apszissal. A hajóhoz D-en 3, É-on 2 nagyablakos kpna csatlakozik. Az É-i kapu előcsarnoka hálóboltozatos, külső falán gótikus ablak s újabb ajtó, belső falában nagy gótikus ajtónyílás, hornyolt ívbélletében naturalisztikus lombokból alakított mennyezetes gyámkövek, amelyeken hajdan 4 szobor volt. A Ny-i kapu előtt későbbi előcsarnok. Az orgonakarzat 2 nyolcszögletes pilléren s 3 keresztboltozaton nyugszik. 1500: szentelték föl, 1658-: „szlovák tp”-nak hívják, mert akkor hangzott el benne az első szl. nyelvű prédikáció. 1555: amikor a Nagyboldogasszony-tp. az ev-oké lett, ez a plébtp. 1580-1672: ez a tp. is a prot-oké. 1656: rézzel fedték és harangtornyot építettek hozzá. 1672: a jezsuitáké, a főoltárkép (Szt Katalin misztikus eljegyzése) 1727: Johann Georg Grassmaier műve. - A főoltár mellett áll az 1506: faragott Holdsarlós Madonna 222 cm magas szobra a régi főoltárról, Mária a holdsarlón áll, pompásan redőzött ruhában, melyet két angyal tart. - Nagyon szép 16. sz. feszülete. 110 cm magas, 16. sz. kő keresztkútja bravúrosan faragott, csavart, gally alakú és fiálés díszítéssel. - 5. A jezsuiták 1648: telepedtek le. Házuk mindvégig rezidencia volt. 1649-: isk-t vezettek (→Selmecbányai Királyi Katolikus Gimnázium). 1744-: 2 páter Szélaknán lakott és lelkipásztorkodott. 1773-ig a város pléb-ját is vezették. - Házfőnökök és ig-k: 1731: Miller József, 1742: Pirolt Ignác, 1744: Gruber Antal, 1752: Majerl Benedek, 1757: Taborszky János. - 6. A piaristákat 1776: Mária Terézia telepítette a feloszlatott jezsuiták helyére. →Selmecbányai Királyi Katolikus Gimnázium - 7. A kálváriát 727 m magas hegyre építették. 1746: a →szent lépcső, 1764: a 2 homlokzati tornyos tp. készült el. **

3. Némethy 1894:240. - Pozsony vm. 1895:85. - Schem. Strig. 1917:32. - Györffy III:171. - Divald 1999:156. - 4. Divald 1999:159. - Radocsay 1967:118. - 5. Rupp I:185. - Némethy 1894:240. - Velics II:120. - 7. Szilágyi 1980:46.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.