🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Sittim
következő 🡲

Sittim (héb. hassittim, 'az akácok'): helynév. - 1. ~, Abel-Hassittim ('akácliget') Moáb síkságán; Izr. fiainak utolsó táborhelye a Jordánon való átkelés előtt (Szám 25,1; Józs 2,1; 3,1; Mik 6,5). Fekvése vita tárgya. Számba jöhet pl. Tell-el-Kefren a Jordán völgye K-i szélén, Jerikóval szemben, továbbá Tell-Hammam. - 2. Jo 4,18: Akácok völgye, melyet az Úr házában fakadó forrás fog majd öntözni; a nevet a mai Vádi esz-Szant őrzi, melynek azonban Ny felé folyik le a vize. Ez 47 hasonló elképzelésen alapszik; kézenfekvő tehát, hogy Joelnél is a →Kidron völgyét értsük az egyébként nem adatolható Szahal hassittimen. R.É.

BL:1591.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.