Surányi Béla (*Szombathely, Vas vm., 1900): zenetanár. - A bécsi Zeneműv. Főisk-n tanult, zongoratanári okl-et szerzett. Kísérőként és zongora-szólistaként 1934-35: részt vett több egyh. hangversenyen. A szombathelyi prem. gimn. karnagya, a szegyh. orgonistája. 88

Molnár 1936:485. - M. műv. lex. 1938:126.

Surányi Béla (Csongrád, Csongrád vm., 1942. okt. 8.-): könyvtáros, agrártörténész. - S. Dezső bátyja. Az ált. isk-t Csongrádon végezte. 1961: a Pannonhalmi Bencés Gimn-ban éretts. Katonai szolg. után 1964-66: a Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Állattenyésztési Technikumban szaktechnikusi okl-et szerzett, a mezőgazd-ban helyezkedett el. Közben 1969-75: a Debreceni Agrártud. Egy. levelező hallg-ja, ált. agrármérnökként végzett. 1979: a KLTE bölcsész dr-rá avatta. - 1982. VII-2005. VII: nyugdíjazásáig a KLTE Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának Beszerzési Osztályát vezette. 1989: a Ker. Értelmiségiek Szövetsége debreceni szervezetének alapító tagja, a Bencés Diákszövetségben is vállalt feladatokat. 1994: PhD fokozatot szerzett, 2004: habilitált. 1996-: mezőgazd. szakoktatástört., agrártört. s a természet-ember-kultúra kapcsolatával foglalkozó előadásokat tart a Debreceni Egy-en. Tagja a a határon túli m-ok könyvtárügyét támogató országos kuratóriumnak. - 1995: Debrecen Kultúrájáért díjat, 2005: M. Közt. Bronz Érdemkeresztje kitüntetést kapott. - Írásai: a Vigíliaban (1982:548.) és az Agrártört. Szlében (1982:388; 1992:77; 1994:363; 2000:321; 2002:15; 2005:51.), valamint a KLTE Egyetemi és Nemzeti Kvtár (1999:285.) ill. a Debreceni Déri Múz. (2004/05:343; 2005/06:351.) évkv-eiben. - M: A Kárpát-medence népi földművelő gazdálkodása. Debrecen, 2005. - Emberek, művek, események. Tallózás Debrecen agrármúltjában. Uo., 2007. s.k.

Surányi Dezső (Csongrád, Csongrád vm., 1947. márc. 4.-): egyetemi tanár, agrobiológus, művelődéstörténész. - S. Béla öccse. Az ált. isk-t Csongrádon végezte, 1965: a Pannonhalmi Bencés Gimn-ban éretts. 1967: Fertődön felsőfokú mezőgazd. technikusi okl-et szerzett, a Duna-Tisza közi Mezőgazd. Kísérleti Int. Kert- és Gyümölcstermelési Oszt-án (jelen munkahelyének jogelődje) kezdett dolgozni. 1971: önálló témavezető, közben 1976: a Kertészeti Egy-en (ELTE) kertészmérnöki okl-et szerzett. 1978: növénytanból drált, 1985: a mezőgazd. tud. kandidátusa, 1991: a MTA dr-a. - 1986-: az ELTE BTK-n és a Kertészeti Egy-en tört. ökológiát, gyümölcstört-et és botanikai nevezéktant; 1993-: a Kecskeméti Főisk-n a gyümölcstermesztés hagyományai, biodiverzitás és egzotikus gyümölcstermesztés, 2003-: a Mezőtúri Főisk-n tájkertészet c. tárgyakat oktat. Több dri isk. tagja, ill. alapító tagja; 1999-2002: Széchenyi-ösztöndíjas prof.; tört. ökológiából (Bp.) és botanikából (Pécs) habilitált. 1999: az MTA Természetvédelmi és Korzervációbiológiai és Kertészeti Biz. tagja; 1991-99: a M. Biol. Társ. főtitkára, 2006-: elnöke. 1983, 1988, Pro Natura, 1996, Tud. díjat kapott; 1979-2004: 12 kv-e nyert nívódíjat. - 1972-: az Új Ember, 1973-: a Vigília külső munk. Utóbbiban kötetnyi tanulmánya a Szentírás természetrajzával foglalkozott, számos rádiós műsorban ismertette kutatási eredményeit. - Kutatási területe: csonthéjas nemes- és alanyfajták (főleg sárgabarack, szilva és vad alanyfajok) virágzás- és termékenyülésbiológiája, korábban a növekedésszabályozó anyagok alkalmazási lehetőségei; újabban konzervációbiológiai és természetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik az Alföld flórájával kapcsolatosan. 1986 u. egyre inkább a gyümölcstermő növények eredete és kultúrtörténete, nyelvészeti problémái érdeklik, nagyobb munkáiban mindig a szintézisre törekvés mutatkozik meg. Mintegy 500 tud. közlemény (ebből közel 100 idegen nyelven, külf-ön), valamint 30 kv. társszerzője és szerzője. - M: Növekedésszabályozók a kertészetben. Szerk. Bp., 1978. - Szilva. Tóth Elekkel. Bp., 1980. - Kajszibarack. Nyújtó Ferenccel. Bp., 1981. - A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Összeáll. Bp., 1982. - Csonthéjas gyümölcsűek növekedésszabályozása. Bp., 1984. - Kerti növények regénye. Bp., 1985. - M. biokertek a XVII. sz-ban. Szerk. Lippai Jánossal és Nadányi Jánossal. Bp., 1987. - Lyra Florae. Bp., 1987. - Régi m. ellenálló gyümölcsfajták. Bp., 1988. - Aszaló napsugár. Bp., 1990. - Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Bp., 1992. - M. gyümölcs a múltban és a jelenben. Bp., 1992. - Mítosztól a valóságig. Cegléd, 1993. - Vendégváró Cegléd. Szerk. Reznák Erzsébettel. Uo., 1994. - Mo. növényvilága. 1995. (2. kiad. 2001.) - Origin and dissemination of cherries. M. Fausttal. New York, 1997). - Origin and dissemination of apricot (M. Fausttal és F. Nyujtóval. New York, 1998). - Csonthéjas magoncalanyok botanikai leírása. Cegléd, 1999. - Origin and dissemination of plums. M. Fausttal. New York, 1999. - Fajtaismeret- és használat. Többekkel. Bp., 2000 (2. kia. 2001). - Szt Kereszt-tp. és egyhközs. a millennium évében. Többekkel. Bp., 2000. - Millenniumi szőlős-boroskönyv. Többekkel. Bp., 2000). - Táj és történelem. Többekkel. Bp., 2000. - Teremtő sokféleség. Többekkel. Vácrátót, 2001. - Millenniumtól Millenniumig. A ceglédi Szt Kereszt tp. és egyhközs. élettörténete a XX. sz-ban. Főszerk. Cegléd, 2001. - Hagyományok, ízek, régiók. 1-2. köt. Többekkel. 2003. - Gyümölcsöző sokféleség. Cegléd, 2002. - Gyümölcstermő növények a Kárpát-medencében. Többekkel. Bp., 2004. - Rapaics élete és szakirod. munkássága. Sopron, 2004. - Szilva. Többekkel. Bp., 2006. - Mo. jelenlegi és potenciális gyümölcs génvagyona (Kanitzia, megjel. alatt). - Hungaricum gyümölcsfajták. Többekkel. Bp., 2007. - Magyarok Nagyasszonya kpna és egyhközs. élettörténete a XX. sz-ban. Kz. s.k.

Surányi (1868-ig Schaub) János (Okka, Sopron vm., 1835. júl. 20.-Győr, 1903. jún. 18.): kanonok. - Tanulm-ait Pesten és az Augustineumban végezte, 1860. VII. 31: pappá szent. Teol. dr., 1866: a győri szem. egyhjog és tört. tanára, 1902: ig-ja. 1892: pápai, 1893: komáromi, 1894: rábai, 1897: locsmándi főesp. és szentadalberti prép., 1898: knk., a bpi egy. hittud. karának bekebelezett dr-a. Tagja volt a SZIT tud. és irod. o-ának. - M: A polg. házasság. Győr, 1869. - Mi államveszélyes, a p. tévmentesség-e, v. a modern liberalizmus? Pest, 1872. - A szabadelvűség mint kormányrendszer. Győr, 1873. - A sociális kérdés, s néhány javaslat annak megoldására. Uo., 1882. - Gebert és kora. Tört. tanulm. Uo., 1887. - A m. kat. sztszék rendtartása kül. tek. a házassági és bűnügyekben való eljárásra. Uo., 1891. - Az egységes házasságjog alapvonalai. Uo., 1893. - A polg. házassági törv-javaslatról szóló dec. 2-iki igazságügymin. beszéd bírálata. Bp., 1894. (Klny. Religio-Vallás) - Az állami tekintély erkölcsi alapja. Uo., 1895. - A positiv bölcselet hatása hazánk jog- és állambölcselőire. Uo., 1900. 88

M. Sion 1891:472. - Emlékkv. Győr, 1892:147. - Schem. Jaur. 1898:182. (és a korábbi Schem.: *júl. 28.); 1906:205. - M. Állam 1903:137. sz. (nekr.) - Szinnyei XIII:123. - Bedy 1938:487. (†jún. 17.) - Hermann-Artner - MÉL II:667. - Gulyás-Viczián XXVI. (kz-ban)

Surányi M. Ida, KN (*Zenta, Bács-Bodrog vm., 1895): missziós nővér. - S. Regina nővére. 1915. III. 21: lépett a r-be, 1920: tett fog-at. A zsámbéki anyaházban leány-, 1925: fiúisk-ban, 1929: a bpi Völgy u., 1930: az újkígyósi (Békés m.), 1931: a törökbálinti menhelyi leányisk-ban tanított. 1933. III: Ingenbohlban (No.) készült föl a kínai misszióra. VIII: 5 m. jezsuitával együtt utazott Kínába. A szinte eu. módra berendezett csicsikari isk-ban tanított. **

Miklósi 1936:154.

Surányi Regina M. Foréria, MKSZI (*Zenta, Bács-Bodrog vm., 1897. aug. 29.): missziós nővér. - S. Ida húga. 1914. I. 5: lépett a r-be. 1918: Kalocsán az érs. tanítónőképzőben szerzett okl-et. Kalocsán és Esztergom-táborban tanított az elemi isk-ban 5 éven át, 1926. IX. 28: érkezett Kínába, a különböző tamingi missziós isk-kban tanított. 1944: Suchowban dolg. **

Miklósi 1936:129.