Szapolyai György   →Handó György

_Szapolyai János király

Szapolyai János, Zápolya; I. János (Szepes vára, Szepes vm., 1487.-Szászsebes, 1540. júl. 22.): magyar király. - Szülei: István (†1499) szepesi gróf, Felső-Mo. főkapitánya, a meghódított Au. helytartója, nádor (1492-99) és Hedvig tescheni hgnő. Felesége: Jagelló Izabella lengy. hgnő, erdélyi fejed. (1541-51); gyermekük: János Zsigmond erdélyi fejed. (1556-71). - II. (Jagelló) Ulászló kir. (ur. 1490-1516) a Habsburg Miksával 1491: kötött örökösödési szerződéshez ragaszkodva elutasította leánya, Anna és ~ házasságát. 1505. IX. 13: Habsburg Miksa hadat üzent Ulászlónak, erre IX. 29: a rákosmezei ogy-en, a rendek a →rákosi végzésben ~ javára kimondták: a leányöröklést nem ismerik el, a kir. ház kihaltával idegent kir-lyá nem választanak. 1510: a leánykérés újabb elutasítása után, az udvartól eltávolításáért XI. 10: erdélyi vajdává tették. 1513 nyarán a tör. zsákmányolások megtorlására sikeresen portyázott Bulgáriában. X. 30-: az adók miatt Nagyszebenben kitört lázadást letörte. 1514. IV. 9: a tör. elleni keresztes háborúra szólító bulla kihirdetése után V. elején hadaival Bulgáriába indult, utána indították a pesti táborba gyűlt kereszteseket, akik nem engedelmeskedtek →Bakócz Tamás toborzási tilalmának. A →Dózsa György vezette parasztsereg leverésére ~ visszafordult, erdélyi mozgósítás után a Temesvárt ostromló paraszthadat VII. 15: szétszórta, a »kuruc királyt« és vezértársait VII. 15-24: válogatott kínzással kivégeztette. - II. Ulászló halála (1516. III. 13.) után a köznemesség azt kívánta IV. 24: a rákosi ogy-től, hogy a 10 é. II. (Jagelló) Lajos kir. (ur. 1516-26) mellett ~ kormányzó legyen. Az udvari párt ezt megakadályozta, kárpótlásul Perényi Imre nádor mellé koronaőrré választotta, akivel és Brandenburgi György őrgr-fal egymás között fölosztották a Korvin-vagyont. 1519: Perényi halála után az udvari párt Báthori Istvánt tette nádorrá (1519-25, 1526-30), VI-VII: ~ leverte a primorok elleni közszékely fölkelést. 1522. VI-VIII: Grumazinál (Havasalföld) szétverte a vajdaságot megszálló Mehmed szilisztrai bég seregét, megostromolta Nikápolyt és Sistovot, Radut tette havasalföldi vajdává (aki a tör-kel szembeni vereségei után Erdélybe menekült) X. 15: a rucari majd dridui tör. elleni győzelmek után XI: Radut visszahelyezte. 1525. V: a főúri liga tagja, mely követelte: a kir. idegeneket ne hívjon a tanácsba, csak „alkalmas” urak hiányában nevezzen ki másokat. - 1526. VIII. 29: a →mohácsi csatában, melyben öccse György, elesett, nem vett részt, kb. 10.000 fős erdélyi haddal Szegednél a Tisza bal partján táborozott. I. (Nagy) Szulejmán (ur. 1520-66) kivonulása után X. 14: Tokajban a felső-mo-i, erdélyi és tiszántúli rendek ogy-e, XI. 10: a székesfehérvári ogy-en kir-lyá választották, Podmaniczky István nyitrai pp. XI. 11: megkoronázta. - XII. 17: a pozsonyi ogy-en, II. Ulászló leánya, Anna férjét, Habsburg Ferdinánd cseh kir-t, m. kir-lyá választották (1527. I. 1: a horvátok Ferdinándot, I. 6: Szlavónia nemesei ~t választották m. kir-lyá). - 1527. VI: az alamóci (Morvao.) béketárgyalások eredménytelenek maradtak, a Mo-ra menekült, Cserni Jován vezette rácok Ferdinándhoz pártolva a Tiszántúlon fosztogattak, majd tör. ter-re menekültek. VII. 8: Ferdinánd hadat küldött ~ ellen - megkezdődött a „két pogány közt egy hazáért” vívott évszázados küzdelem. XI. 3: Székesfehérvárt Podmaniczky István Ferdinándot m. kir-lyá koronázta. - 1528: ~ Tarnowba (Lengyo.) menekült, hogy kirságát visszaszerezze, Szulejmán szultán védelmét kérte. V. (Habsburg) Károly ném-róm. cs. (ur. 1519-58) kívánságára VII. Kelemen p. (ur. 1523-34) 1529. XII. 21: ~t és híveit kiközösítette, hozzájárulva ezzel a lutheri tanok mo-i elterjedéséhez. - ~t a Habsburgok ősi ellensége, I. Ferenc fr. kir. (ur. 1515-47) csak pol-ilag támogatta. 1529: Szulejmán hadjáratában elfoglalta Budát, visszahelyezte ~t Mo. nagyobbik részének birtokába. II. Pál p. (ur. 1534-49) a kiközösítés föloldása nélkül 1534. XII: ~hoz küldte Rorario bíb-t, különösebb eredmény nélkül. 1538. II. 24: a titokban kötött →váradi békében ~ a két kir. elismerte egymás kir-ságát, ~ halála után a Habsburgokra hagyta az egész orsz-ot. 1539. III. 2: feleségül vette I. Zsigmond lengy. kir. (ur. 1506-48) leányát Izabellát. 1540 tavaszán fölszámolta az erdélyi Maylád-Balassa összeesküvést. 1540. VII. 7: született fiára, János Zsigmondra hagyta országát, aki csak választott kir., erdélyi fejed. lett. 88

Böngérfi János: ~ az utolsó nemz. kir. és az első Habsburgok. Bp., 1894. - Fraknói Vilmos: Werbőczy István (1458-1541) életrajza. Bp., 1900. - Történelmi Tár 1903. (Kretschmayr Henrik: Adalékok ~ kir. tört-éhez) - Turul 1908. (Tersztyánszky Dezső. A Szapolyai-család eredetéről) - Bánlaky József: Ferdinánd és ~ ellenkirályok …, a török hódítások korszaka Szulejmán haláláig 1526-1566. (A m. nemz. hadtörténelme 13.) - Végh 1990. - Királyok kv-e 1997.

Szapolyai Miklós, Kaplai, Kapzai, Zápolya, Zápolyai (†Gyulafehérvár?, 1468. nov. 1.): megyéspüspök. - Köznemesi családból származott, apja László, 2 testvére, Imre és István nádor lett. 1461 őszén Mátyás kir. nevezte ki erdélyi mpp-ké, II. Pius p. 1462. IV. 26: megerősítette. Kérte a p-tól az →annáták elengedését, hogy a török elleni háborúra fordíthassa, de kérését elutasították. Kormányzása idejétől volt g.k. ppség Erdélyben. - A MA-ban az erdélyi szék 1468. XII. 27-1471. II. 28: üres, utóda 1472. VIII. 23: Rangoni Gábor. 88

Schem. Trans. 1838:XX. (36.) (s.v. Kapla v. Kapza); 1913:13. (s.v. Szapolyai) - Mendlik 1864:89. (s.v. Kaplai v. Kapzai Zápolya Miklós 1462-69: pp.) - Gams 1873:382. (s.v. Kapla, 1462. IV. 26-1468: pp., széke 1469. IX: üres) - Temesváry 1922:373. - Vorbuchner 1925:30. (s.v. Zapolyai)